A Csendes-óceán északnyugati partvidékének zegzugos partjainál lakók és hajózók jól tudják, hogy a koreai sziklahalat messzire el kell kerülniük. A skorpióhalak közé tartozó faj tüskéivel mérgező csapást mér ellenfeleire, ha fenyegetést észlel. Egy új vizsgálat szerint azonban a hal a gyógyításban is használható lehet, így életeket menthet. A szerzők szerint az általa termelt egyik fehérje képes elpusztítani a gyógyszereknek ellenálló baktériumokat, így egy napon felhasználható lehet a cisztás fibrózisban szenvedők fertőzéseinek kezelésére.
A cisztás fibrózisos betegek szervezetében szokatlanul sűrű és ragadós váladék termelődik, amely eltömíti a tüdőt és a légutakat, és sebezhetővé teszi őket a krónikus bakteriális fertőzésekkel szemben. Ezek a betegek gyakran folyamatos antibiotikumos kezelésre szorulnak, amely idővel egyre kevésbé hatékony, mivel a baktériumok ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben. A kezeletlen fertőzések szepszishez, kiterjedt gyulladáshoz, szervi elégtelenséghez és végül halálhoz vezethetnek.
A leghírhedtebb mikrobiális elkövető ilyen esetekben a Pseudomonas aeruginosa, egy olyan baktérium, amely az immunhiányos betegek szervezetében él, és az antibiotikumok széles skálájával szemben ellenálló. Az emberekben természetes módon termelődik egy BPI nevű fehérje, amely képes elpusztítani a betegséget okozó baktériumokat, köztük a P. aeruginosát is. Az immunválasz azonban azt eredményezi, hogy a cisztás fibrózisos betegek állandó gyulladásos állapotban élnek. A legtöbbjük végül olyan antitesteket kezd termelni, amelyek semlegesítik a saját BPI-jüket, így a fehérje használhatatlanná válik a fertőzés elleni küzdelemben.
Viszont nem csak az emberek termelnek BPI-t. Majdnem minden eukarióta szervezet előállít valamilyen változatot belőle a környezetükben gyakori fertőzések elleni küzdelemhez. „A BPI egy evolúciósan nagyon sikeres fehérje” – magyarázza Sigrid Bülow, az eredményekről beszámoló tanulmány egyik szerzője, a Regensburgi Egyetemi Kórház mikrobiológusa. Ő és kollégái azt kezdték vizsgálni, hogy vajon más fajok BPI-i sikeresek lehetnek-e a P. aeruginosa elleni küzdelemben.
A kutatók elemezték a különböző fajokból származó BPI-változatokat, olyan fehérjeszekvenciákat keresve, amelyek hatékonyan felismerik a baktériumot, kötődnek hozzá és semlegesítik azt. Három ígéretes jelölt fehérjét találtak jutottak: a közönséges egér, a japán osztriga és a koreai sziklahal BPI-jét. Ezután a kutatók megvizsgálták, hogyan teljesítenek ezek a fehérjék két teszten: elpusztítják-e a kórokozó baktériumokat, és elkerülik-e az emberi antitesteket. A három közül a skorpióhal BPI-je bizonyult a legjobbnak: lenyűgöző gyorsasággal, 1–3 óra alatt pusztította el a cisztás fibrózisban szenvedő betegekből izolált, multidrogrezisztens P. aeruginosát is.
A tanulmány másik szerzője, Jonas Holzinger elmondása szerint sejtette, hogy a fehérje hatékony baktériumölő lesz. A P. aeruginosa ugyanis bőségesen tenyészik az óceánnak azon a részén is, ahol a koreai sziklahalak élnek, így az ottani élőlényeknek is kell, hogy legyenek fegyvereik ellenük. De az a képessége, hogy olyan baktériumokkal szemben is megállja a helyét, amelyek még a leghatásosabb antibiotikumokat is kicselezik, „kellemes meglepetés” volt, mondja.
Persze további kutatásokra lesz szükség, mielőtt az orvosok elkezdhetnék a skorpióhal BPI-jét emberek kezelésére használni. A cisztás fibrózisban szenvedők tüdőmikrobiomja meglehetősen komplex, és egyelőre nehéz megmondani, hogy a skorpióhal BPI-je hogyan reagál majd erre a mikrobiális környezetre. Bülow és Holzinger további vizsgálatokat terveznek annak vizsgálatára, hogy a skorpióhal BPI-je hogyan kötődik a baktériumokhoz, és hogyan lehet a fehérjét közvetlenül a fertőzés helyére juttatni. Reményeik szerint a protein egy napon nemcsak a cisztás fibrózisos betegek, hanem más, nehezen kezelhető bakteriális fertőzésekben szenvedők kezelésére is felhasználható lesz.
