EGYSZERRE 60 MŰHOLDAT LŐTT FEL A SPACEX

@pdx006

Kivételesen utánnanéhetnél a dolognak, mielőtt megint marhaságokat írsz.

1. Az Iridium hálózat most is él és virul, pont a SpaceX lövöldöi fel a műholdakat nekik.

2. A StarLink egy teljesen más, mint a hagyományos műholdas hálózatok. Nagy sávszélességet kínál alacsony késleltetés mellett. A trükk mindössze annyi, hogy alacsony pályán kering sok műhold, nem pedig geoszinkron pályán kevés. A sok kis műhold egyben azt is jelenti, hogy sokkal több felhasználót tud kiszolgálni a rendszer.

3. Ezek a műholdak sokkal kisebbek és olcsóbbak a szokásosnál. Az olcsóság ugye értelemszerű, a kis méret pedig azt jelenti, hogy egyszerre 60-at lehet fellőni az amúgyis olcsó saját rakétáikon. A teljes költség kb. 2 milliárd dollár lehet, és évente kb. 350 millió a kieső műholdak pótlása, viszonlag rövid, 5 éves élettartamot feltételezve. Ez egészen olcsó egy olyan hálózatért, ami a világ minden pontján képes alacsony késleltetésű gigabites internetet szolgáltatni. Évi 30-50 milliárd dolláros bevétellel kalkulálnak.

@Pendra

Az ISS sokkal nagyobb, ezért sokkal kevésbbé hat rá a légellenállás.

Utánnanéztem, ezt írják róla:

"Atmospheric drag at 550 km is significantly higher but the new design reduces Hall-effect electric propulsion work by 50%. Operating at lower altitude increases reliability by reducing radiation intensity and reduces collision chance in congested 550 – 1,150 km LEO orbits. Satellites will re-enter atmosphere ≈6 months after end of mission. 550 kilometer altitude is a self-cleaning orbit. Debris lifetime is days or weeks. The longest decay time of failed spacecraft is about 5 years."

Vagyis eleve más magasságban fognak keringeni, mint a legtöbb műhold, ami eleve jelentősen csökkenti az ütközés esélyét. Plusz a kevesebb sugárzás miatt nő a megbízhatóság. A légkörbe visszatérés átlagos ideje teljes műhold esetén 6 hónap, törmelék esetén napok-hetek (erre emlékeztem), a legrosszabb eset 5 év.

Itt inkább az az érdekes, hogy 12000 műhold esetén, 5 éves élettartammal számolva 9-10 naponta kell 60 műholdat fellőni. Szerencsére a Falcon 9 erre lett tervezve. A költségeket nézve jelenleg műholdanként kb. 150.000 dollár a fellövés, feltéve, hogy egy rakéta 5-ször repülhet, ami elég konzervatív becslés. Magának a műholdnak az ára pedig valahol ez alatt lehet (azt mondták, olcsóbb megépíteni, mint fellőni). Szóval a műholdak pótlása kb. évi 350 millió dollár lehet, ami egészen baráti ár. Vannak ennél drágább műholdak, és egyetlen űrsikló fellövés is többe került.

@Whysper Nem a sebességgel, hanem a sávszéleséggel van a gond. :D AZ infó így is fénysebességgel jön. Plusz az ilyen láncoknál kapcsolatoknként még egy kis extra lag is beficcen. Nem fogsz így hamarabb multizni a marsiakkal. :D

@Kogeru

A kilövéseket eddig is meg kellett tervezni, ez semmit nem fog változtatni. Egy videón lehet, hogy soknak tűnik a 12000 műhold, de a valóságban semmi. Képzeld el, hogy elszórsz 12000 íróasztal nagyságú tárgyat az egész bolygón véletlenszerűen, mekkora az esélye, hogy egy pont a fejedre esik? Mindegyikre kb. 42000 km2 jut, az majdnem egy fél Magyarország.

Sokkal rosszabb a helyzet, hogy ha nem csak egy rakétát nézünk, hanem az összes keringő tárgyat, úgy már négyzetesen nő az ütközés esélye. Az még mindíg nagyon kicsi, de már nem elhanyagolható. De az igazi probléma az, hogy minden ütközés sok ezer törmeléket hoz létre és a hatalmas sebességek miatt egy pár centis tárgy is el tud pusztítani egy műholdat. Ez pedig újabb törmeléket hoz létre, ami tovább növeli az ütközések esélyét, és így tovább. Ezt hívják Kessler-szindrómának, és a Gravitáció című filmben egész jól bemutatták.

A jelenleg keringő műholdak számához képest a 12000 az tényleg sok, ezért aggódiknak sokan. De a SpaceX is tisztában van a veszéllyel, és mivel a cég küldetése, sőt puszta léte forog kockán, erősen motiváltak a katasztrófa elkerülésében.

Bemásolom ide is, amit fentebb írtam erről.

"Atmospheric drag at 550 km is significantly higher but the new design reduces Hall-effect electric propulsion work by 50%. Operating at lower altitude increases reliability by reducing radiation intensity and reduces collision chance in congested 550 – 1,150 km LEO orbits. Satellites will re-enter atmosphere ≈6 months after end of mission. 550 kilometer altitude is a self-cleaning orbit. Debris lifetime is days or weeks. The longest decay time of failed spacecraft is about 5 years."

Vagyis más magasságban fognak keringeni, mint a legtöbb műhold, ami eleve jelentősen csökkenti az ütközés esélyét. Plusz a kevesebb sugárzás miatt nő a megbízhatóság, ami az automatikus ütközés elkerülés miatt is fontos. A légkörbe visszatérés átlagos ideje teljes műhold esetén 6 hónap, törmelék esetén napok-hetek, a legrosszabb esetben 5 év.

Hát akkor gyorsan fizessetek elő a műhódas netre, ha már nem jó az optikai. Majd ha felhős az ég kapásból esik a sávszélesség. Mondjuk ilyesmi idáig is létezett és eddig sem volt valami nagy sikere. Maximum azoknál akik az isten háta mögött élnek valahol Peruban.

@Geravor  Annyiban igaza van hogy egyre nagyobb gond lesz az űrszemét. Nyilván annyi sosem lesz hogy ne süssön át a nap ;) "Műholdjaink eltakarják majd a napot!" -mondta Xerxész
Viszont komoly veszélye lesz a jövőben, volt már pár eset ahol az űrszemét miatt sérült meg műhold/űrhajó stb. Már most tervezik hogy hogyan is kellene megoldani, azthiszem a SpaceX is tett pár próbát.