A szakértők 2009 és 2020 között készült felvételeket elemeztek, és ezekből az derült ki, hogy a szél sebessége ez idő alatt helyenként akár 8 százalékkal növekedett. A legjelentősebb növekedés a vihar külső határán található, úgynevezett nagysebességű gyűrűben következett be, ehhez képest a beljebb lévő részeken jelentősen kisebb mértékű volt a szélsebesség fokozódása.
A Nagy Vörös Foltról 150 éve vannak részletesebb megfigyelések, és összességében legalább 300 éve tudnak róla a csillagászok. Az óramutató járásával ellentétes irányba forgó anticiklonban a szélsebesség meghaladja a 640 km/órát. Míg a Földön műholdakkal és repülőgépekkel folyamatosan monitorozzák a nagyobb viharokat, a Jupiteren nincs lehetőség hasonlóra. Jelenleg a Hubble az egyetlen távcső, amely képes a szélsebesség megállapításához szükséges ideig és részletességgel figyelni a Jupitert.
Az űrtávcső segítségével évi kevesebb mint 2,5 kilométer/órás szélsebesség növekedést is sikerült kimérni. Az űrtávcső 170 kilométer átmérőjű struktúrákat képes elkülöníteni a viharon belül, ami nagyon részletes képet tesz lehetővé. Az elemzés során a szakértők több százezer szélvektort követtek nyomon minden alkalommal, amikor a Hubble a Jupitert figyelte. Hogy a növekvő szélsebesség mit jelent, ami a vihar jövőjét illeti, azt egyelőre nehéz megmondani, minthogy a Hubble csak a felső légrétegeket látja, azt nem, hogy mi történik a mélyben.
Ahogy már említettük, a csillagászok az 1870-es évek óta kutatják alaposabban a Jupiter Nagy Vörös Foltját. Az utóbbi években az is egyértelművé vált, hogy a folt zsugorodik, és ahogy csökken a mérete, egyre inkább kör alakúvá alakul át a korábbi elnyújtott oválisból. A jelenlegi átmérője 16 ezer kilométer, ami kevesebb mint fele a 100 évvel ezelőtti méretnek.
A zsugorodás miatt, és mert 2019-től a Nagy Vörös Foltról leváló, kisebb viharrendszereket is megfigyeltek a szakértők, egyes csillagászok attól kezdtek tartani, hogy a vihar 20 évben belül teljesen eltűnhet a bolygó légköréből. Mások ugyanakkor azon a véleményen vannak, hogy az anticiklon tényleges mérete a valóságban nem feltétlenül változott ilyen jelentősen, hiszen csak az ezt fedő felhőket tudjuk megfigyelni, ami nagyon csalóka lehet.
