Egy 3D-nyomtató és szilikon alapú tömítőanyag segítségével a Glasgow-i Egyetem kutatói érdekes, új módját demonstrálták a kémiai reakciók irányításának azzal, hogy a reakcióedényt a folyamat szerves részévé tették. A Nature Chemistry oldalain olvasható tanulmány új fejezetet nyithat az egyéni igényeket kielégítő laborfelszerelések gyártásában.
Leroy Cronin, a kutatás vezetője és kollégái különféle formájú és anyagú reakcióedényeket gyártottak le 3D-nyomtatással: az egyik edény alapanyagát katalizátoros „tintával” keverték, így a falak aktívan részt vehetnek a kémiai folyamatokban, egy másik tároló falába elektródákat nyomtattak, amelyek elektrokémiai reakciókat stimulálnak az edényben, valamint változatos alakú konténereket hoztak létre, mivel sokszor ezek formája is változást hozhat a bennük lezajló kémiai folyamatok végkimenetelében.
Az elmúlt kétszáz év kémiája passzív tárolókban zajlott, mondja Cronin a hagyományos üvegedényekre és egyéb laborfelszerelésekre célozva. Ez mostantól másképp lesz. A módszerrel olyan edények is készíthetők, amelyekben egyedi lyukak és vájatok vannak, így utólag extra összetevők szerelhetők beléjük: üveg kémlelőablakok, száloptikai kábelek vagy elektródák.
Az arra alkalmas reagenseket akár tűk segítségével is el lehet helyezni a reakcióedényben, ilyenkor a konténer fala az anyagának köszönhetően légmentesen lezárja a lyukakat.
Cronin elmondása szerint a nyomtató nagyjából kétezer dollárba kerül, a tömítőanyag pedig olcsón hozzáférhető bárki számára. A nyomtatást irányító tervezőszoftver nyílt forráskódú, így bárki használhatja. A rendszer segítségével a kutatók mostantól olyan kémiai folyamatokat tesztelhetnek, amelyek eddig túl drágák voltak laboratóriumi kísérletezgetéshez: létrehozhatják például az általuk kifejlesztett gyógyszer próbatablettáit, így többet tudhatnak meg azok hatásairól.
Az üveg laborfelszerelés alacsony árát tekintve még beletelhet némi időbe, amíg a tudományos közösség realizálja az újfajta reakcióedényekben rejlő lehetőségeket, mondja Bartosz Grzybowski, a Northwestern kémikusa. Hozzáteszi azonban, hogy a kémia tudománya nemcsak magukról a reakciókról szól, hanem az azokat lehetővé tevő technológiákról is, így remélhetőleg nyitottan fogadják a kutatók az újítást. A technológia révén akár egyfajta mobil gyógyszergyártás is megvalósulhat, amire nagy szükség lenne humanitárius vagy katonai küldetéseknél: csak helyben kinyomtatnák a szükséges felszerelést, és már gyárthatnák is azokat a hatóanyagokat, amelyekből éppen hiány van.
