Egy napkitörés élete és halála

Egy kutatócsoport olyan számítógépes modellel állt elő, amellyel elképesztő részletességgel és valósághűséggel szimulálható a naptevékenység.

Egy napkitörés élete és halála

Ez az első olyan modell, amely gyakorlatilag minden olyan fizikai tényezőt és folyamatot számításba vesz, ami jelen tudásunk szerint a Nap légkörének átmeneti kifényesedései hátterében áll, majd a megadott adatok mentén három dimenzióban le is játssza egy fler születését és kihunyását.

A fler a naptevékenység elemi formája, amely során a naplégkör egy pontja hirtelen kifényesedik. Egy erősebb fler során a Nap teljes energiájának 10 százaléka is leadódhat egyetlen pontban. A jelenség hátterében legjobb tudásunk szerint a Nap komplex mágneses terének változásai állnak. Csillagunk belsejében óriási, forró plazmacsomók mozognak, amelyek saját mágneses térrel rendelkeznek. Amikor ezek a csomók megközelítik a felszínt, mágneses erővonalaik „kilógnak” a légkörbe, hurkokat hozva létre, amelyek mentén ideiglenesen óriási energiák hagyják el a Nap belsejét, majd vezetődnek vissza oda.

A fenti a flert 2012-ben rögzítette egy japán napfizikai műhold

Ha azonban ezek a hurkok egymás közelébe kerülnek, interakcióik nyomán előfordulhat, hogy összekapcsolódnak, és kifelé megnyílva óriási energiáikat szabaddá engedik az űr felé. Ez időnként a flereknél hevesebb, kisebb-nagyobb anyagkidobódást kiváltó robbanásokhoz, eruptív flerekhez vagy koronakidobódásokhoz is vezethet. Utóbbiak során a fler nyomán a koronában kiváltott energiafelszabadulással nagy részecskefelhők hagyják a Napot, hogy aztán végigsöpörjenek a Naprendszeren.

A jelenség fizikája rendkívül összetett, és a korábban készült modellek rendszerint rendkívüli módon leegyszerűsítik a folyamatot, figyelmen kívül hagyva egy sor fontos tényezőt. A legújabb, több amerikai intézmény részvételével készült modell azonban elképesztő részletességgel szimulálja a tényleges történéseket, az ionizált plazma mozgásától kezdve, az ébredő mágneses mezőkön és ezek interakcióin át, a gáz hidrodinamikai viselkedéséig, a turbulenciákig és a Napban tapasztalható változó hőmérsékleti viszonyokig.

Ami még érdekesebbé teszi az új rendszert, hogy a kutatók nem azzal a céllal álltak neki a munkának, hogy egy „megtörtént” flert modellezzenek. Ehelyett létrehoztak egy modellt, amelybe beletáplálták a fler kitörése előtt jellemző fizikai körülményeket (jelen esetben azokat a mutatókat, amelyeket 2014-ben egy sorozatos kitörést megelőzően előtt tapasztaltak), majd megvárták, mi történik. És a szimuláció során nagyon hasonló flerek képződtek, mint amelyeket ténylegesen meg lehet figyelni a Napon.

A szimulációk amellett, hogy a napfizikusok számára rendkívül érdekesek, egyúttal elképesztően látványosak is. A mellékelt videón a színek a gáz hőmérsékletét reprezentálják: a lila színű részek egymillió Celsius fok alattiak, a vörös gáz 1–10 millió fokos, a zöld pedig ennél is forróbb. A képsorokon jól látszik, hogyan tör elő a plazma a mágneses erővonalak hurkai mentén, majd hogy a kitörések során hogyan szökik el az anyag egy része, miközben a többi visszahullik a felszínre.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward