A földi jégszintek monitorozása napjainkban fontosabb, mint valaha, az olyan nagyobb képződmények viselkedésének vizsgálata révén ugyanis, mint amilyenek az antarktiszi jégmezők, a klimatológusok megbízhatóbban jelezhetik előre a tengerszint emelkedését és a globális időjárási mintázatokat is jobban megérthetik.

A szintén nemrég indult, szélmérő Aeolushoz hasonlóan az ICESat-2 is csak egy főműszerrel rendelkezik: egy óriási lézerrel, amelynek nyalábja hat részre oszlik működés közben. Ezen nyalábokkal tapogatja le a műhold a felszínt, egy speciális teleszkóppal érzékelve a visszaverődő sugarakat.

A távcsőhöz minden pulzusból csak nagyjából egy tucat foton érkezik vissza, ezek beérkezési ideje alapján azonban a rendszer egy-egy mérés során képes centiméteres pontossággal lemérni a nyaláb által megtett utat. És mivel a lézer másodpercenként 10 ezerszer villan fel, minden felvillanásnál nagyjából egy 70x70 centiméteres területet tapogatva le egyetlen nyalábbal, idővel elég adat lesz annak megállapításához is, ha a jég (vayg bármi más) felszínében milliméteres változások következtek be.

A műhold indulása egyúttal egy korszak végét is jelenti, ez volt ugyanis a United Launch Alliance Delta–2 rakétájának utolsó útja az űrbe. A hordozó 1989-ben debütált, és azóta számtalan fontos küldetésben játszott szerepet. Ezzel a rakétatípussal indult útjára többek közt a Spirit és az Opportunity, és a szombati starttal a hordozó sorozatban a 100. sikeres kilövését teljesítette.

A ULA és a NASA azért döntött a rakéta visszavonultatása mellett, mert a hordozó meglehetősen költséges, és nem is igazán nagy teherbírású. A mintegy 4 tonna hasznos teher alacsony Föld körüli pályára juttatására képes rakéta utolsó kilövése közel százmillió dollárba került, ami egyszerűen nem versenyképes a jelenlegi piaci viszonyok között, ahol a SpaceX már 2016-ban – amikor még meg sem kezdte az első fokozatok újrafelhasználását – nagyjából ezen ár tizedéért vállalt fuvarokat ugyanilyen magasságba.

A nyugdíjazásra évek óta készülnek, jelenleg már csak egyetlen kilövőállás van a Földön, amelyről el tud indulni a Delta–2, amely jelentősen korlátozta a megvalósítható pályákat is. Rövidesen ezt is lebontják, bár a most kilőtt példányon kívül létezik még egy üzemkész rakéta ugyanebből a típusból. Ez azonban valószínűleg egy múzeumban végzi majd.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

4 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
cheatergs
cheatergs
2018. szept. 17. 17:08
#2

Elsőre azt olvastam, h "éghajlatkutatót lőtt föl a NASA". =D

peti19870621
peti19870621
2018. szept. 17. 22:52

Így igaz. Az éghajlat kutató az űrben megmutatja, hogy a mamut vállalatok mikre sem képesek. Például vízből tüzet csiholni s naftaként betölteni a gépeknek. Pedig csak egy gyártósor csere lenne, s az éghajlat kutatónak máris nem lenne munkája.. xd

hcsa
hcsa
2018. szept. 17. 15:47
#1

"A földi jégszintek monitorozása napjainkban fontosabb, mint valaha"

Sztem nem annyira a monitorozás lenne a fontos, a lényeg lassan már szabad szemmel is látszik...

peti19870621
peti19870621
2018. szept. 17. 22:58

áh.. mit érdekli őket, míg annyi meg, annyi ember van, akinek a talpalatnyi földet se sikerült kölcsön vennie az unokáitól, hogy megművelhesse. Máris Atlantis-t kell fölépítenie, mert annyira züllött már a föld éghajlata. h

Vissza az oldal tetejére