SZÁRNYAL AZ EURÓPAI SZÉLMÉRŐ MŰHOLD

Augusztus 22-én forradalmi új műholddal bővült a Földet figyelő űreszközök hálózata: az európai fejlesztésű Aeolus az első olyan rendszer, amelynek feladata bolygónk széljárásnak globális feltérképezése.
Jools _
Jools _
2018. szept. 14. 9:00
Szárnyal az európai szélmérő műhold

A műhold hivatalos üzembe állását követően közel valós időben fogja szállítani az adatokat az aktuális szélhelyzetről, így pontosabbá teheti a meteorológiai előrejelzéseket és az éghajlat változásainak megértését is megkönnyítheti. A műhold egyetlen nagyműszere egy lézeres működésű szélradar, az Aladin, amely a légkör legalsó 30 kilométerében monitorozza a széljárást, olyan módon, amire eddig nem volt példa az időjárási műholdak történetében.

Az eredmények pedig a szakértők szerint már az eltelt rövid idő alatt is magukért beszélnek. Anne Grete Straume, a küldetés egyik kutatója elmondása szerint a műhold már egyetlen keringési ciklus alatt is olyan adatokat gyűjtött be, amelyek új megvilágításba helyezik a légkör alsó részének viselkedését. Az adatok jelentős keleti és nyugati széláramlatokról tanúskodnak a földi felszín és az alsó légkör között. Különösen erős szelek figyelhetők meg a déli-sarki poláris légörvényben, és ezek az intenzív légáramlatok kulcsszerepet játszhatnak az ózonrétegnek az év ezen szakaszában rendszeresen jelentkező elvékonyításában, mondja Straume.

Galéria megnyitása

A szelek görög-római istene után elnevezett műhold ultraibolya lézersugarakkal tapogatja le a légkört, majd a részecskékről visszaverődő fényt vizsgálva következtet annak mozgásaira. Míg a szélmérések java jelenleg lokális megoldásokkal – szélkerekkel vagy időjárási ballonokkal –, illetve közvetve, felhőfigyelő műholdakkal zajlik, amelyek viszont csak egy adott réteg viselkedését tudják tanulmányozni, az Aeolus globálisan monitorozza a légkört, aminek kezdetben várhatóan a középtávú, néhány napos előrejelzésekre lehet a legnagyobb hatása.

A műhold egyelőre tesztüzemben működik, az éles küldetés jövő év januárjában indul el a műszerek kalibrálása után. A meteorológusok reményei szerint az adatok már 2019 áprilisától beépülhetnek az előrejelzésekbe, egyes területeken akár 15 százalékkal pontosabbá téve ezeket. Ha az új módszer beválik, az idővel a rövid távú előrejelzések során is használható lehet: ha a hasonló műholdak adatai 3 órán belül eljutnak a meteorológusokhoz, azok nagy pontossággal fogják tudni előre jelezni a hirtelen érkező viharokat is.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

0 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!

Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!

Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.
Vissza az oldal tetejére