A mitokondrium a sejt erőműve, amely aerob folyamatok során ATP-t termel, és ezzel lehetővé teszi a belső folyamatok energiával való ellátását. A sejtszervecske további érdekessége, hogy saját DNS-sel rendelkezik. Ennek oka valószínűsíthetően az, hogy mitokondriumok egykor önálló sejtek voltak, amelyek azonban evolúciójuk egy pontján beköltöztek egy másik sejt belsejébe, önállóságukat biztonságra cserélték, és gazdájuknak viszonzásul többletenergiát biztosítottak.
A mitokondrium DNS-e kódolja a biológiai oxidáció számos, de nem minden fehérjéjét, ezek egy része ugyanis a sejtmagi DNS-ről szintetizálódik. Egy új vizsgálat eredményei pedig ennek kapcsán azt sugallják, hogy a megfelelően párosított mitokondriális és sejtmagi DNS kulcsszerepet játszik az organizmus egészségében, ami egyben azt is jelenti, hogy bizonyos esetekben az idegen mtDNS sokat javíthat az eredeti felálláson.
Mivel a mitokondrium genetikai állományának mutációi állnak számos súlyos betegség hátterében, a szakértők a sejtszervecske cseréjével (pontosabban a sejtmag átültetésével) próbálják megelőzni ezen állapotok kialakulását. Mivel öröklődő kórokról van szó, erre jelenleg a legjobb módszert a háromszülős fogantatás jelentheti, amelynek során a magzat három forrásból kap DNS-t: az anyától sejtmagit, az apától is sejtmagit, és egy harmadik személytől mitokondriálist.
Az Egyesült Királyságban nemrég engedélyezték is a háromszülős megtermékenyítéseket, és az első ilyen gyermek születésére még ebben az évben sor kerülhet. A genetikai állományok ilyetén keverése kapcsán azonban sokakban kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy hosszú távon nem lesz-e probléma az eljárásból.
Egy friss vizsgálat szerint ettől nem feltétlenül kell tartani, sőt: az idegen mitokondriális DNS a betegségek elkerülése mellett más, nem várt pozitív hatásokat is produkálhat. Ezzel együtt azonban az is kiderült, hogy alaposan meg kell vizsgálni a három forrásból származó genomok kölcsönhatásait. A szakértők olyan egereket vizsgáltak, amelyek egyforma sejtmagi genommal, de eltérő mitokondriális genomokkal rendelkeztek. A kontrollcsoport mtDNS-e és az idegen mitokondriális genomok 34 bázispárban tértek el egymástól, ami nagyjából megfelel az afrikai és az eurázsiai mtDNS variabilitásának.
A szakértők egy sor különböző tesztnek vetették alá a rágcsálókat, hogy felmérjék azok élettani és biokémiai működéseit, és érdekes módon ahelyett, hogy fura problémákra akadtak volna, az idegen mtDNS a legtöbb esetben javította ezeket a funkciókat. Az egerek várható élettartama megnőtt a kontrollcsoport tagjaihoz képest, kevesebb daganat fejlődött ki bennük, sejtjeik jobban tolerálták az anyagcsere során termelődő reaktív oxigéngyökök jelenlétét, és az állatok hatékonyabban szabályozták inzulin- és koleszterinszintjüket is. A kutatók végkövetkeztetése szerint az idegen mtDNS összességében egészségesebb öregkort biztosít tulajdonosainak.
Ez persze csak ennél a konkrét sejtmagi genommal rendelkező egértörzsnél igaz, más genomok esetén pedig lehet, hogy egészen eltérőek a hatások. Az ember összetett genetikai hátterébe pedig meg sem próbáltak belemenni az eredményekről beszámoló tanulmány szerzői. Annyi azonban mindenképp kiderült, hogy a mitokondriális DNS számít, ami a sejtszintű folyamatokat illeti, eltérő variánsai közvetlen változásokat okozhatnak az anyagcserében, és ezzel kihathatnak a teljes szervezetre. Érdemes lesz tehát az ember esetében is utánajárni, hogy a mitokondrium cseréjével milyen változások járnak, és ezeket hogyan lehet esetleg pozitív irányba igazgatni.
