I. Amenhotep időszámításunk előtt 1525–1504 között uralkodott az ókori Egyiptom 18. dinasztiájának tagjaként. 400 évvel halála után múmiáját megbontották, hogy helyrehozzák a sírrablók okozta károkat, majd újra eltemették. A modern időkben aztán megtalálása után a kairói Egyiptomi Múzeumba került. Mivel a múmia elképesztően jó állapotban őrződött meg, többek közt a rajta található, több ezer éves virágdíszekkel együtt, a szakértők fizikailag nem akarták felnyitni a testet körülvevő anyagot.
Ezért döntöttek a digitális feltárás mellett, amellyel nem invazív módon nyerhettek bepillantást abba, hogy mi van a múmiát borító anyagrétegek mélyén. A friss eredmények új információkat árulnak el a fáraó életéről, bár az továbbra is rejtély, hogy hogyan halt meg 35 éves kora körül az uralkodó.
Sahar Saleem, a Kairói Egyetem radiológusa, a kutatás vezetője elmondása szerint a vizsgálat legizgalmasabb része a fáraó arcának feltárása volt, amely alapján azt is meg tudták mondani, hogy I. Amenhotep mennyire hasonlított apjára, I. Jahmeszre. A digitális feltárást komputertomográfiával végezték. A szkennelés keretében a testet több ezer digitális szeletre bontották, majd a röntgenfelvételeket háromdimenziós modellekké egyesítették.
A CT-vizsgálatok különösen hasznosak az egyiptomi régészetben, amikor sérülékeny, sok-sok anyagréteggel fedett múmiákat kell vizsgálni. Csak idén a módszerrel sikerült feltárni egy 3200 éves, sárral borított múmiát, és egy korábban férfiként azonosított múmiát is, amelyről kiderült, hogy valójában egy terhes nőt rejt.
Ami I. Amenhotepet illeti, a CT-felvételekkel 30 különböző amulettet azonosítottak a testen, és egy arany gyöngyökkel díszített övet is találtak a derekán. Sérülésre vagy betegségre utaló nyomokat ugyanakkor nem találtak, és bár a testet megcsonkították, úgy tűnik, hogy ezt a fáraó halála után követték el, valószínűleg a sírrablók. A vágások a nyakon és a végtagokon láthatók, ahol valószínűleg további ékszereket viselt halott, ezeket távolíthatták el az ókori tolvajok.
A test olyan jó minőségben őrződött meg, hogy még némi haja is van, amely göndörnek tűnik a felvételek alapján. A múmiának az összes foga megvan, és felső fogsorra kissé előreáll. I. Amenhotepet életében körülmetélték, halála után pedig fejére, kezeire és nemi szervére különleges anyagokat tekertek. Ez az eljárás a túlvilágra utazását segíti az ókori hiedelmek szerint, mondja Saleem.
„Az Újbirodalom időszakában uralkodott, az Egyiptomi civilizáció csúcspontján. Ez a civilizáció ebben az időszakban rendkívül gazdag és fejlett volt minden tekintetben, beleértve a múmifikációt is. Az Újbirodalom uralkodóinak múmiái a legjobb állapotban megőrződött ókori testek, amelyek valaha előkerültek” – mondja a kutató.
A virágdíszeket a kutató szerint valószínűleg a sírrablás után helyezték a testre, hogy pótolják az ellopott ékszereket, és szimbolikusan jóvátegyék a test megcsonkítását. Úgy tűnik, hogy az egyiptomiak még több száz évvel a fáraó halála után is nagy tisztelettel bántak a testével, teszi hozzá Saleem.
