Borostyánban őrződtek meg a legősibb tollak

Néhány borostyánban megőrződött törékeny maradvány jelentheti az eddigi legkorábbi nyomokat a tollak evolúciójával kapcsolatban. A „dínópihék” ráadásul olyan kiváló minőségben maradtak fenn, hogy még a színük is megállapítható. 

Borostyánban őrződtek meg a legősibb tollak

Néhány borostyánban megőrződött törékeny maradvány jelentheti az eddigi legkorábbi nyomokat a tollak evolúciójával kapcsolatban. A „dínópihék” ráadásul olyan kiváló minőségben maradtak fenn, hogy még a színük is megállapítható.

A legkorábbi madár, az Archaeopteryx németországi leletek alapján nagyjából 150 millió éve élt, a legelső ismert tollas dinoszaurusz, az Anchiornis huxleyi maradványaira pedig Kína északkeleti részén akadtak rá a szakértők, és ezeket a leleteket 151−161 millió évvel ezelőttre datálják. Mindkét állatcsoport képviselői a mai tollakra rendkívül hasonlító kültakaróval rendelkezett, vagyis tollaik egy központi gerincből, és az abból kiinduló ágakból álltak. Az ágakból további apró struktúrák, úgynevezett horgok és sugarak álltak ki, amelyek a szomszédos ággal összekapcsolódva egy erős, aerodinamikailag ideális felületté, a zászlóvá álltak össze.

A toll fejlődésével foglalkozó szakértők szerint a legkorábbi tollak rugalmas, elágazásmentes filamentumok voltak. Ilyen prototollakat vagy dínópihét több helyen is találtak a paleontológusok olyan fosszíliákon, amelyek jóval az Archaeopteyrx után éltek, régebbi leleteken azonban mindeddig nem sikerült hasonló struktúrákat azonosítani.

Az Albertai Egyetem kutatócsoportja Ryan McKellar vezetésével több mint 4000 ősi borostyándarabot vizsgált át, és 11 olyat talált, amelyben tollak és feltehetően prototollak maradványai őrződtek meg. Az apró borostyánokat több különböző múzeum őrzi, és annak idején 78−79 millió évesre datált szénrétegekből bányászták ki őket, amelyek „eredeti” állapotukban a tengerszinthez közeli magasságban elhelyezkedő mocsárvidékek voltak.

A megőrződött tollak némelyike felépítésében megegyezik a modern madarak tollaival, ezek vélhetően repülésre is képes állatoktól származhatnak. Más töredékek a vízimadarak víz felszívására képes tollaira hasonlítanak, amelyek révén a madár képes leküzdeni a felhajtóerőt, és a mélyen a víz alá bukni. Ezek a darabok feltehetően a vízimadarak vöcsökszerű őseihez tartozhattak.

Akadt azonban néhány olyan tolltöredék is a leletek közt, amelyek nem hasonlítanak egyetlen ma létező állat tollához sem. Az egyik borostyánban egymástól szabályos távolságokra elhelyezkedő, 16 mikrométer átmérőjű, üreges filamentumok figyelhetők meg. A szálak sejtjei nem rendelkeznek sejtfallal, tehát nem növényektől vagy gombáktól erednek, mondja McKellar, és az emlősök szőrére sem hasonlítanak. „Nem vagyunk teljesen biztosak abban, hogy mik lehetnek, de azt tudjuk, hogy mik nem” – teszi hozzá a kutató, aki szerint a prototollak ehhez nagyon hasonló módon nézhettek ki, így nem kizárható, hogy valóban ilyenekről van szó. Hasonló struktúrákra néhány kínai lelőhelyen is ráakadtak, sajnos azonban a tollakhoz hasonló lágy szövetek nem nagyon maradnak felismerhetőek fosszilis állapotukban.

A borostyánban megőrződött tollak és feltételezett prototollak némelyike közel átlátszó, vannak azonban erősen színezett darabok is, amelyek egykor barnák, szürkék és feketék lehettek. Korábbi hasonló kutatások során a fosszilis tollak színének megállapításához a melanoszómákhoz kötődő fémek mennyiségét vizsgálták, és ennek alapján igyekeztek megállapítani, hogy milyen színű lehetett például az Archaeopteryx kültakarója.

Nagyon izgalmas felfedezésről van szó tehát, feltéve hogy valóban a tollak korai példányai a borostyánban megtalált szálacskák. Ennek biztos igazolásához valamilyen más, a filamentumokhoz kapcsolódó szövetre is szükség lenne, némi csontra vagy egy bőrdarabkára, amely alapján azonosítani lehetne, hogy milyen élőlényhez tartoztak a pihék. Ilyen leletre egyelőre nem akadtak rá a kutatók, de talán idővel előkerülhet valami hasonló.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward