Barbara Demmig-Adams, a Coloradói Egyetem növénykutatója és társai azon dolgoznak, hogy kitalálják, milyen növényeket (és hogyan) kellene termeszteni a hosszú távú mélyűri küldetéseken ahhoz, hogy ezek megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékkal lássák el az asztronautákat. Ezeknek a növényeknek persze ehetőségük mellett kis hely-, fény- és vízigényűnek is kell lenniük, hiszen az űrhajón korlátozott, hogy mekkora térben és milyen erőforrásokra támaszkodva termeszthetők.
A jelenlegi földi élelmiszeripar egy olyan mezőgazdaságon alapul, amelynek elsődleges célja, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű táplálékot termelje ki a lehető legalacsonyabb áron. Amikor azonban a hely, illetve a termesztéshez szükséges víz és fény szűkösen áll rendelkezésre, megváltoznak a prioritások.
Ami az űrutazások élelmiszerrel való ellátását illeti, erre jelenthet egy kiváló megoldást a békalencse, mondja Demmig-Adams. A növény édesvizek felszínén nő, és bár Ázsiában több helyen is táplálékként fogyasztják, a világ többi részén elsősorban gyomnövényként tartják számon, amely kellő gondozás hiányában gyorsan elborítja az állóvizeket. Erre azért képes, mert a Föld egyik leggyorsabban növő növénye, amely ráadásul rendkívül nagy fehérjetartalommal rendelkezik, és egy csomó szükséges mikrotápanyagot (pl. antioxidánsokat) is tartalmaz.
Demmig-Adams és társai kísérleteik során kidolgozták a módját, hogyan lehet a békalencsét alacsony intenzitású fényviszonyok között úgy növeszteni, hogy a növekedés gyors üteme megmaradjon, és a növény továbbra is megőrizze tápanyaggazdagságát. A szakértők ráadásul úgy találták, hogy ha a megvilágító fény intenzitását még alacsonyabbra veszik, viszont abba időnként erősebb villanásokat iktatnak be, a növények még több antioxidánst termelnek és gyorsabban is nőnek a korábbinál. Így még kevesebb energia szükséges a termesztésükhöz, ami ideálissá teszi ezeket az űrkerti termesztésre.
Az antioxidánsokra azért van fokozott szükség az űrben és azokon az égitesteken, amelyek nem rendelkeznek a földihez hasonló magnetoszférával, mert az erős ionizáló sugárzás miatt az űrhajósoknál magas a kockázata a krónikus gyulladások kialakulásának. A békalencsében termelődő zeaxatin és lutein pedig bizonyítottan javítani képes a sugárzás okozta károsodásokon, és az űrhajósokat már most is gyakran érintő szemproblémákon is.
