Az esős napokon akár 90 százalékkal kevesebb napfény érheti el a földfelszínt, mint tiszta időben, ami nagy kiesést jelenhet az energiát napelemek révén fedezni szándékozóknak. A szakértők ezért egy ideje már dolgoznak úgynevezett hibrid rendszereken, amelyek a nap energiája mellett a becsapódó esőcseppekből is képesen energiát kinyerni.

Az egyik lehetséges megoldást az úgynevezett triboelektromos (dörzselektromos) nanogenerátorok jelentik, az ilyen rendszerű hibrid napelemek hatásfokát azonban egészen mostanáig nem sikerült hasznosítható szintre tornászni. A probléma oka az volt, hogy a korábbi próbálkozások során a nanogenerátorokat a napenergiát hasznosító rétegek fölé helyezték, amivel annyira leárnyékolták ezeket, hogy a rendszer napos időben alig termelt energiát.

A kínai kutatócsoport most úgy oldotta meg ezt a problémát, hogy a nanogenerátorok és a napfény hasznosításáért felelő részek ugyanazon elektródákat használva működnek, így egyik sem takarja ki a másikat. Az új modell így jobb hatásfokú és vékonyabb is, mint elődei. Bár a rendszer egyelőre a tesztfázisban van, a fejlesztők szerint három-öt éven belül piacra kerülhet.

Napjainkban a kereskedelmi forgalomban kapható napelemek a beeső energia 10–15 százalékát alakítják át elektromos energiává. A kínai fejlesztés 13 százalékos hatásfokkal működik, ami a napfény hasznosítását illeti, vagyis ebből a szempontból máris versenyképes a piacon lévő rendszerekkel.

Az esőt ugyanakkor egyelőre csak nagyon mérsékelt hatásfokkal hasznosítja. Ezen viszont segíthet egy másik kínai tudóscsoport ötlete, akik szerint ha a napelem felső rétegének anyagába grafént kevernek, azzal a jelenleg használt nanogenerátoroknál nagyobb hatásfokkal hasznosíthatják az esőcseppek energiáját. A grafénes rendszer egyelőre csak elméleti modell formájában létezik, de általa elviekben 6,5 százalékos hatásfokot is elérhet az esőcseppek energiájának hasznosítása.

A hibrid napelemek révén a remények szerint az olyan régiókban is elterjedhet a megújuló energiaforrások kiaknázása, hol viszonylag kevés a napsütéses órák száma. Az újfajta rendszerek egyúttal az energiatermelésre alkalmas órákat is megnyújthatják, hiszen eső esetén éjszaka is képesek elektromos energiát előállítani.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

38 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
iponbico
iponbico
2018. máj. 28. 16:49
#2

Hogyan aránylik egymáshoz a nap és az eső energiája?

peti19870621
peti19870621
2018. máj. 29. 5:16

Tömegében aránylik a föld geoid oldalára eső napfénnyel sütött órák számával. - A kiesett időszakot a víz hordozott energiája pótolja. Példaként a pikkely rendszerű felület egyszerre tereli s össze is gyűjtheti. Amelynek nagy előnye hogy az illesztéseknél, a pikkelyek tövénél, még nagyobb áramlást tapasztalhatunk, ahol ezek a piezo elekromos részegységek is helyet kaphatnak. - Hal a vízben úszik, vagy nem úszik? Mennyi az energia befektetése a halnak a vízben egy farok uszony csapáskor? -Az X Egyenesen arányos a halnak a kitűzött tömegével.

Sadenal
Sadenal
2018. máj. 28. 16:49
#1

Nevetségesek ezek a hatásfokok. 30-50 éves atomerőművek 30%-okat hoznak lazán. Van még hova fejlődniük. :/

BiroAndras
BiroAndras
2018. jún. 4. 13:35

fofoka
Ha kisker árat nézünk, akkor Paks II-nél se csak az építési költséget vegyük figyelembe. Rakjuk rá kisker árrést meg az áfát minimum.

Az autós használat valójában rosszabb az aksinak, mert sokkal nagyobb és egyenetlenebb a terhelés. Ha naponta nullára meríted az aksit az garantáltan kinyírja rövid úton. Ilyet senki se csinál. Normális használat mellet 20% és 80% közt kell maradnia a töltöttségnek, ez garantálja a hosszú élettartamot. Egyébként se árt ha általában nincs teljesen kihasználva a kapacitás, mert akkor extra terhelést már nem fog bírni. Egy átlagos háztartás napi 10kWh körül fogyaszt, de annak csak kb. a felét kell tárolni. A Tesla Powerwall 2 13,5kWh kapacitású, vagyis kényelmesen elbír egy háztartást úgy, hogy a töltöttsége végig a optimális zónában marat. Az ára kb. 2 millió Ft, ami elég sok még, de ahol drágább az áram, kisebb az áfa, és esetleg van egy kis állami támogatás is, ott már megtérül az ára ésszerű időn belül. És mivel az árak gyorsan csökkennek, 10 év múlva már nem lesz kérdés, hogy megéri.
Ezért is lehet problámás Paks II. Az kénytelen lesz a mai árakon adni a villanyt évtizedekig, így az otthoni napelem és aksi idővel olcsóbb lesz, mint a hálózati áram, az emberek tömegesen fognak átállni, és Paks II ott marad ügyfél nélkül.

Az ólomsavas aksival többek közt az a gond, hogy tele van veszélyes anyagokkal, és az üzemeltetése se elég biztonságos. Autókban elmegy, mert nincs a környékén sok éghető anyag, és mindíg szem előtt van. Meg biztos más baja is van még, azért nem azt használják. Például az autókban pár évente cserélni kell, úgyhogy gondolom ez a tipikus élettartam.

A használt autós aksik óriási előnye az alacsony ár. Új aksi még ha jobban optimalizált is nem fog tudni azzal versenyezni. De szerintem nincs is nagy különbség a kettő közt, a Teslánál legalábbis a tömegtermelés és a szabványosítás előnyei miatt ugyanazt az egy cellát használják mindenre.

A Tesla aksik mindenben jobbak. Energia sűrűség, ár, élettartam, biztonság, gyártó kapacitás, gyártás technológia, nyersanyag igény, stb.
Még a gyártási folyamat is sokkal környezetbarátabb, mint a konkurenciáé, és fejleszteni is sokkal gyorsabban tudnak.

Az a 24 év a mai árak mellett évényes, és csak azon az egy helyen. Az a 12 cent ha USD-ben értendő, akkor olcsóbb, mint nálunk, pedig a mienk se drága. Ez a megtérülési idő nagyon függ attól, hogy hol laksz. Vannak erre weboldalak is, ahol meg lehet nézni, hogy hol éri meg.
Meg ott az új Tesla napelemes tetőcserép, ami egész biztosan sokkal olcsóbb, ha amúgyis kellene a házra új tető. Vagy eleve új a ház.

Vissza az oldal tetejére