A nagyobb zsákszárnyú denevérek (Saccopteryx bilineata) összetett hangadásaikról ismertek, ugyanis kiemelkedően változatos hangokat adnak ki. A felnőtt hímek többek közt fészkük elhagyása előtt és oda visszatérve adnak elő komplex dallamokat, ezzel jelezve területük határait. Az udvarlási időszakban is énekelnek, hogy a nőstényeket lenyűgözzék: ilyenkor a kiszemelt nőstény előtt lebegve fakadnak dalra, miközben megnyitják a szárnyaikon található zsákokat, vizeletet és nyálat permetezve a potenciális pár irányába.
2006-ban a berlini Természettörténeti Múzeum kutatói figyeltek fel rá elsőként, hogy a faj fiatal tagjai a felnőtteket imitáló, gagyogó hangokat adnak ki. Az egész nagyon hasonlított az emberi csecsemők hangadásaira. A kutatók azóta is vizsgálták a jelenséget, és Mirjam Knörnschild, Ahana Fernandez, valamint kollégáik nemrégiben egy tanulmányban számoltak be arról, hogy mire jutottak több száz kisdenevér hangadásainak elemzése nyomán.
A szakértők eredményei alapján a kisdenevérek és a felnőttek hangja közti hasonlóság nem véletlen. A fiatal állatok életük korai szakaszában kezdenek hangokat kiadni, és ezek a hangok egyre összetettebbé válnak, ahogy az állatok növekednek. Mindez nagyon hasonlít az emberi csecsemők beszédtanulásának kezdeteire, és ahogy saját fajunknál, a viselkedés a denevéreknél is belülről fakadónak tűnik, nem pedig kulturálisan meghatározott hatásnak.
A kisdenevérek 2 hetesen kezdenek gagyogni, és a hetedik hétig folytatják a viselkedést, amelynek keretében egy-egy hangsort ismételgetnek ritmusosan, mondja Fernandez. A gagyogás nem szolgál kommunikációs célt, a fiatal állatok nem felelgetnek sem egymásnak, sem a felnőtteknek. De ahogy telik idő, az általuk kiadott hangok közt egyre több olyan fordul elő, amit a felnőttek is használnak.
Mindez a szakértők számára azt sugallja, hogy a kisdenevérek hasonló céllal gagyognak, mint az emberi csecsemők: gyakorolják a hangadást, és közben egyre jobban képessé válnak irányítani hangképző szerveiket. A nőstény denevérek felnőtté válva ugyan felhagynak a hangadással, a kutatók szerint esetükben is fontos funkciója van a gyakorlásnak, mivel ilyen módon könnyebben tudják elbírálni, hogy melyik hím adja elő a legbonyolultabb nászdalt. Az emberi gagyogáshoz hasonló viselkedést eddig csak néhány emlős fajnál és madárnál figyeltek meg.
