Egy orosz kutatócsoport a helyi hírforrások szerint kifogyott a kutatási pénzből, miután az általuk nyomon követett pusztai sasok némelyike elhagyta a hazai mobilszolgáltató által lefedett területet, majd Iránba is berepült. Ennek következtében a sasok nyomkövetőitől olyan drága szöveges üzeneteket kaptak a szakértők, hogy a mobilszámlákra ráment az egész büdzsé.

A krach ráadásul nagyon gyorsan következett be, mivel az állatok a nyarat Kazahsztánban, egy lefedettség nélküli régióban töltötték, így ez idő alatt rengeteg elküldetlen sms halmozódott fel, amelyek a madarak pozíciójáról tájékoztatták volna a kutatókat. Erre a szakértők számítottak is, azt várták, hogy az üzenetek majd együtt megérkeznek, ha a madarak újra rácsatlakoznak egy mobilhálózatra. Ez az esetek többségében gond nélkül meg is történt, és az állatok túlnyomó része kazah, illetve orosz hálózatokon át küldte el az üzeneteket, így a számlák a normális határokon belül maradtak.

Néhány madár azonban nem a kutatók előfizetése által lefedett területeken bukkant fel újra, így borsos roamingdíjak mellett küldték haza a felhalmozódott üzeneteket. Különösen fájdalmas volt ez a Min nevű egyed esetében, aki Iránból jelentkezett a 4 hónap kihagyás után. Min nyomkövetője a négy havi, napi 4-szeri sms-mennyiséget 230 forint/sms körüli áron küldte haza.

Ez pedig annyira tönkre vágta a kutatás költségvetését, hogy a tudósok közösségi finanszírozási kampányba kezdtek, hogy rendezni tudják a számlákat, és hogy folytatni lehessen a kutatást. Végül sikerült elegendő pénzt szerezni ahhoz, hogy az a következő évre remélhetőleg elegendő legyen, és a szolgáltató ne tiltsa le a madarak nyomkövetőiben található SIM-kártyákat.

A pusztai sasok szárnyfesztávolság megközelítheti a 2 métert, és elképesztő távolságokat járnak be. Közép-Ázsia szavannáiban, sivatagjaiban és sztyeppéin költenek, majd Dél-Ázsia vagy Afrika felé veszik az útjukat. Elsősorban ürgéket és más kisebb emlősöket, illetve hüllőket fogyasztanak. Korábban rendkívül elterjedtek voltak egész Ázsiában, a mezőgazdasági területek növekedésével azonban egyre csökken a számuk, így mostanra sebezhető fajnak számítanak.

A kérdéses kutatást egy 2011-ben alapított, ragadozó madarak védelmével foglalkozó orosz szervezet végzi, amelynek fő célja a hasonló helyzetben lévő ragadozók és baglyok konzervációja. Fókuszukban elsősorban a pusztai sasok és a kerecsensólymok állnak, amelyek elterjedtsége drámaian lecsökkent az elmúlt években. Ennek keretében kezdték GPS-nyomkövetőkkel vizsgálni a sasok útvonalát, hogy felmérjék, hogyan lehetne segíteni a faj fennmaradását.

A vizsgálat folytatását illetően jó hír, hogy a kutatók mobilszolgáltatója, a MegaFon a hírek szerint egy speciális tarifát vezet be a sasok számára, így a csapat remélhetőleg nem kerül újabb szorult helyzetbe, akármerre is kössenek ki a madarak. A szervezet által követett sasok vándorlási útvonalai ezen a honlapon lehet nézegetni.