Világszerte emberek milliói szednek vérhígítót szabálytalan szívritmusuk miatt a sztrók megelőzésére. Sztrókról akkor beszélünk, ha egy agyterület vérellátása annyira leromlik, hogy az idegsejtek elkezdenek elhalni. A háttérben állhat agyi vérzés és érelzáródás is, az utóbbira hajlamos betegek kapnak vérhígítót, ami viszont a testszerte fokozza a veszélyes vérzések kialakulásának esélyét. Egy új kutatás során most azt tervezik vizsgálni, hogy Apple Watch segítségével lehet-e minimalizálni a gyógyszerbevitelt a sztrók kockázatának növelése nélkül.
A hét éves vizsgálatban, amely a jövő tavasszal indulhat, azt hasonlítják össze, hogy milyen a sztrók és a vérzések előfordulása, illetve az egészségügyi ellátás költsége sztenderd vérhígítós terápiával kezelt betegnél és olyan betegeknél, akik csak akkor veszik be a gyógyszert, ha az Apple Watch tartós pitvarfibrillációt jelez.
A vizsgálatot Rod S. Passman, a Northwestern Egyetem aritmiakutatási központjának igazgatója vezeti. Elmondása szerint komoly hiányosságok tapasztalhatók a sztrókra hajlamos betegek ellátásában, akiknél a magas kockázatú időszakok alatti célzott gyógyszerezés sok esetben megfelelőbb megoldás lenne a jelenlegi protokolloknál.
A vizsgálatot, amelyben számos nagy egészségügyi központ közreműködik, 5400 olyan résztvevővel tervezik elindítani, akik alacsony kockázatúak és még nem volt sztrókjuk, szívelégtelenségük vagy más súlyos egészségügyi problémájuk. Ha a vizsgálat Apple Watchot alkalmazó csoportjában ugyanolyan hatékonynak bizonyul a sztrókmegelőzés, mint a sztenderd ellátású csoportban, és a kevesebb gyógyszerbevitellel csökken a vérzéses esetek száma, az jelentős áttörést jelentene az ellátásban. És persze az Apple számára is óriási dobás lenne, hiszen a cég évek óta sorra szállítja az olyan funkciókat eszközein, mint például a szabálytalan szívritmus monitorozása, ugyanakkor ezekről eddig még nem sikerült igazolni, hogy közvetlenül hasznosíthatók lehetnek az egészségügyi ellátásban és hatással lehetnek a egészségügyi problémák kimenetelére.
A vizsgálatban résztvevők számára az Apple ingyenesen adományozza a készülékeket, és a vizsgálathoz szükséges alkalmazás fejlesztésében is részt vesznek. A kutatás során egy speciális algoritmust használnak majd, amely a jelenleg forgalomban levőnél gyakrabban monitorozza a szívritmust. Tartós, több órán át fennálló pitvarfibrilláció esetén az app figyelmeztetni fogja a felhasználót, hogy vegyen be vérhígítót, amit mindaddig szednie kell, amíg a sztrók kockázata magas. Utána viszont elhagyhatja a gyógyszert, szemben a sztenderd kezelést kapókkal, akik folyamatosan szedik azt.
Passman elmondása szerint a terápia teljesen automatizált lesz, vagyis nem az orvos dönti el, hogy mikor kell gyógyszert bevenni, hanem az app instruálja erre a betegeket a mért adatok alapján. Ez azért fontos, mert arra nagy létszámban sem lesz kapacitás, hogy az orvosok minden kis ritmuszavart elbíráljanak. Ha beválik, a célzott kezelés hasonlóan működhet, mint a cukorbetegeknél, akik maguk monitorozzák vércukorszintjüket, és nem kell minden alkalommal konzultálni az orvossal, mielőtt inzulint adnak be maguknak.
Passman évekkel ezelőtt kezdett el tárgyalni az Apple-lel, még mielőtt a szabálytalan szívritmus érzékelő funkció először debütált volna. A szakértők elmondása szerint régóta tisztában vannak azzal, hogy a pitvarfibrilláció és a sztrókkockázat időben változó mértékű, azonban a legújabb, gyorsan ható antikoagulánsok és a kórházon kívüli folyamatos szívritmusmonitorozás megjelenése előtt ezzel az információval nem nagyon tudtak mit kezdeni a gyakorlatban. Passman azonban az elmúlt években két pilotvizsgálatban is részt vett, amelyek során beültethető készülékekkel ítélték meg, mikor szükségesek a vérhígítók. Mindkét vizsgálat során drámaian sikerült csökkenteni a gyógyszermennyiséget a sztrók kockázatának növelése nélkül.
A beültethető megoldások azonban sokkal bonyolultabbak és drágábbak, mint egy viselhető eszköz, amelyet már eleve széles körben forgalmaznak. A nagy kérdés most az, hogy a felturbózott algoritmus mennyire pontosan képes észlelni a pitvarfibrillációt. A jelenleg forgalmazott változat 88,6%-os érzékenységgel rendelkezik a közzétett adatok alapján, ami nem rossz eredmény, de a mostani kutatás céljaihoz valószínűleg nem elég. Ha azonban a gyakoribb mérésekkel és más változtatásokkal sikerül növelni az érzékenységet, és az Apple Watch képes lesz nagy biztonsággal elcsípni a szívritmuszavarokat, nagyon hasznos lehet a jövőben.
Passman szerint egyébként a vizsgálat megtörténte önmagában is nagyon fontos, hiszen ez végre demonstrálhatja, hogy a viselhető eszközökben milyen nagy jövő van gyógyászati szempontból is. Elmondása szerint a viselhető eszközökben elérhető technológiák lekörözték az orvostudományt, amelynek most be kell hoznia a lemaradást, és kidolgozni, hogy a rengeteg mérhető adat hogyan használható az életek megmentésére és az életminőség javítására. Ezzel Harlan Krumholz, a Yale kardiológusa is egyetért. A kutatás fontos mérföldkő lehet abban, hogyan lehet a viselhető eszközök által mért adatokat a gyógyászatban használható információkká lefordítani, mondja.
