A 4 tonnás darab várhatóan március 4-én csapódik be égi kísérőnkbe, a holdi egyenlítő magasságában. A pontos időzítéssel és a becsapódás helyével kapcsolatban még sok a bizonytalanság, de ahogy telnek a hetek, egyre biztosabban látszik majd, hol köt ki a rakétafokozat. Abban azonban a Föld közeli objektumokat monitorozó Project Pluto munkatársai és más szakértők is egyetértenek, hogy a becsapódás elkerülhetetlen.
Bár az irányítatlan rakétadarab várhatóan semmiféle kárt nem fog okozni azon túl, hogy egy újabb krátert üt a Holdon, ez az első alkalom az űrkorszak kezdetei óta, hogy egy olyan űreszköz éri el a holdi felszínt, amit nem oda szántak. Persze számos küldetés ért idő előtt véget egy-egy rosszul sikerült leszállás során, legutóbb például 2019-ben egy izraeli és egy indiai szonda is landolás közben zuhant le, de ezeket végső soron a felszínre szánták, még ha nem is ebben a formában tervezték annak elérését.
A rakétadarab sorsa ugyanakkor nem jelent különösebb meglepetést, mondja Jonathan McDowell, a Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza. A ciszlunáris pályán, vagyis a Hold és a Föld között hagyott objektumok instabil helyzetbe kerülnek, és idővel vagy a Hold felé, vagy a Föld felé sodródnak, esetleg Nap körüli pályán is kiköthetnek.
A kérdéses rakétafokozat 2015. február 11-én indult útjára Floridából. A kilövés több szempontból is érdekes volt, egyrészt a SpaceX először állított pályára amerikai kutatási műholdat, másrészt ez volt a cég első útja a bolygóközi űrbe. A kilövés és a pályára állítás problémák nélkül zajlott, és a NOAA új mélyűri obszervatóriuma eljutott a Nap-Föld-rendszer L1 Lagrange-pontjába, ahonnan azóta is élőben figyeli a napszelet és az űridőjárást.
A kérdéses Lagrange-pont 1,5 millió kilométerre van a Földtől. Ennyire persze maga a hordozórakéta nem távolodott el bolygónktól, de a második fokozat elég távol vált le ahhoz, hogy már nem volt elég üzemanyaga a földi légkörbe való visszatéréshez. Ahhoz viszont nem rendelkezett elegendő sebességgel, hogy elszökjön a Föld–Hold-rendszer gravitációjából, így 2015 óta meglehetősen kaotikusan pályán halad a két égitest között.
A Project Pluto adatai szerint a rakétadarab 180 másodpercenként fordul meg egyszer, és várhatóan 2,58 km/s-os sebességgel csapódik majd be a Holdba. Magát a becsapódást a Földről valószínűleg nem fogjuk látni, mert néhány nappal az újhold után lesz, és a sötét részen kerül rá sor.
