A SÖTÉT ANYAG ÁLLHAT A KIHALÁSI HULLÁMOK MÖGÖTT?

A Naprendszer nagyjából 30 millió évente keresztezi a Tejútrendszer galaktikus síkját, és durván ilyen időközönként kerül sor a tömeges kihalásokra is a bolygón.
Jools _
Jools _
2015. febr. 24. 19:01
A sötét anyag állhat a kihalási hullámok mögött?

A fosszilis leletek tanúsága szerint a Föld fajainak egy jelentős része időről időre ökológiai katasztrófák áldozatává válik. A tömeges kihalási események durván 26−30 millió évente követik egymást. Érdekes módon, és egyesek szerint nem véletlenül, hasonló időtartam telik el a Naprendszer Tejútrendszer síkján való áthaladásai között is. Néhány kutató úgy véli, hogy a két dolognak köze lehet egymáshoz, és amikor rendszerünk áthalad porral és gázzal teli galaktikus síkon, a korábbihoz képest megnövekedett anyagsűrűség üstökösöket és kisbolygókat téríthet le addigi stabil pályájukról, becsapódási eseményeket és katasztrófákat idézve elő a Földön is. Egy most megjelent tanulmány írói szerint a jelenség hátterében még egy fontos faktor állhat, mégpedig a rejtélyes sötét anyag.

A földi tömeges kihalási eseményeket általában kétfajta globális katasztrófához kötik a szakértők. Egyrészt konkrét becsapódásokhoz, a dinoszauruszok végzetét például valószínűséggel a Yucatán-félsziget közelében Földet érő kisbolygó segíthette elő. Másrészt a becsapódások után, illetve időnként ezektől látszólag függetlenül valamilyen okból átmenetileg erősen fokozódni kezd a vulkáni tevékenység is, amely nagy területeket tehet lakhatatlanná, a légkörbe kerülő por révén pedig az éghajlatot is radikálisan átformálhatja. A hasonló globális katasztrófák valamelyikére nagyjából 30 millió évente kerül sor, és a sötét anyag mindkét fajta eseményre magyarázattal szolgálhat, mondja Michael Rampino, a New Yorki Egyetem kutatója, a tanulmányegyik szerzője.

Galéria megnyitása

Mivel a sötét anyag, ahogy a neve is mutatja, a normál anyaggal szemben láthatatlan, jelenlétét csak gravitációs hatásai révén érzékeljük. Az anyag a szakértők szerint fontos szerepet játszik a csillagrendszerek egybentartásában, és éppen ezért a galaktikus síkban több van belőle, mint az alatt vagy fölött. A Tejútrendszer korongjának átmérője nagyjából 120 ezer fényév. A Naprendszer körülbelül 250 millió év alatt kerüli meg a galaxis központját, mivel azonban keringési síkja nem esik egybe a galaktikus síkkal (attól több mint 60 fokkal eltér), útja során rendszeresen keresztezi ezt a fő síkot, amelynek a kutatók becslései alapján minden négyzetfényévnyi területére egy naptömegnyi sötét anyag esik. Ez pedig az áthaladás közben a porhoz és a gázhoz hasonlóan befolyásolhatja a távoli üstökösök és kisbolygók pályáját, a Naprendszer belseje felé küldve ezeket.

A sötét anyag galaktikus síkban található kisebb-nagyobb csomói ugyanakkor közvetlenül a Földre is hatással vannak, mondja Rampino. Ahogy a bolygó áthalad ezeken a láthatatlan felhőkön, a sötét anyag részecskéi csapdába eshetnek a Föld gravitációs terében. Ezek a részecskék előbb-utóbb eljutnak a bolygó magjába, ahol egymással és a normál anyaggal is interakciókba kerülhetnek, jelentős energiákat szabadítva fel a folyamatok során. A galaktikus síkon való áthaladás ideje alatt ezen interakciók akár több száz Celsius fokkal is megemelhetik a mag hőmérsékletét, véli Rampino. A többlethő pedig idővel utat talál magának a felszínre, és az áthaladás után pár millió évvel fokozhatja a vulkáni tevékenységet, globális éghajlatváltozási folyamatokat indítva be a légkörben.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

50 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
VAjZY
VAjZY
2015. febr. 27. 0:32
#24

Ezek azok a kérdések, amikre a kvantumfizikában keresik a válaszokat, az egyik elsődleges baj az, hogy az elméletben (!) létrehozható legfejlettebb részecskegyorsítók teljesítménye is elképzelhetetlenül messze állna a természet által létrehozott erőktől. Elméleti szinten pedig, mint már említésre került, ott tartunk, hogy a végtelen energiát se megteremteni, se "kölcsönvenni" nem lehet a mi fizikánkban. A fekete lyukak és kvarkok fizikájában viszont ezek a fogalmak nem értelmezhetők. A fény számára nem létezik az idő, egyszerre van ott mindenüt útja során. Hogy miért ilyen "lassú" a mi óránk szerint mégis, hogy évmilliárdikat utazik? Miért tud csak úgy megjelenni bizonyos kvantummechanikai folyamatoktól? Ha már a fény is képes ennyire abszolút korlátlan viselkedésre, hogy számára irreleváns az idő, az egyik legfontosabb fogalmunk, akkor mikre lehet képes egy fekete lyuk és miből mi keletkezik általa? Ettől igazán rejtélyes a tér, és a benne nem anyagként viselkedő dolgok.

De! Még akkor is megéri a próbálkozás, ha közben tudjuk, olyan válaszunk nem lesz, amilyenre igazán vágynánk az ilyen dolgokkal kapcsolatban.

Mindazonáltal, lesznek még itt érdekesebbnél érdekesebb elméletek, elképzelések, amíg fajunk él, én minden nap szurkolok a hasonlókért, mert elgondolkodtató, szép dolgok ezek.

Meteoreso
Meteoreso
2015. febr. 26. 21:33
#23

:) Van egy levél és egy director cut levél is :)

Abban van logika hogy a fekete lyukban sem az erős kölcsönhatás sem a gyenge kölcsönhatás szabályai nem érvényesek. Viszont ahol van gravitáció ott van hő, ahol van hő ott van rezgőmozgás, ahol van mozgás ott van idő.

és mindegy van e beindult fúzió vagy nincs.

Nem is tudom hol de olvastam hogy mennyi lehetett a hőmérséklet az ősrobbanásnál első amin csodálkoztam hogy nem celziuszt vagy kelvint használnak hanem TEV et jó mondom ? Terra elektro volt vagy watt?

Persze a wiki végtelen hőmérsékletet emleget, de az csak azért van mert nem tudjuk :)

De azóta is azon gondolkozom ha tudjuk a hőmérsékletét akkor az is valahogy kiszámítható hogy mennyi anyag keletkezett.

VAjZY
VAjZY
2015. febr. 27. 0:43

Azt értsd meg, hogy a hőhatások is "evilági" fizika. Egy fekete lyukban térnek helye nincs, ami anyag volt, aztán energiafélék sokasága, az mostanra csak egy "pontszerű" energiaburok, amiben már nincs ami rezegjen, így létrejön egy nulla (vagy épp végtelen, ahogy tetszik) entrópiájú tökéletesen homogén jelenség, aminek vagy van valamiféle "másik oldala" (fehér lyukak hiánya, láthatatlansága miatt valószínűtlenebb elmélet) vagy a mi világunkban egyszerűen elpárolog évszázmilliárdok során, ha addigra még létezik/ugyanígy viselkedik kis világunk. :)

VAjZY
VAjZY
2015. febr. 26. 18:42
#22

Világos, viszont ha már belemegyünk, az idő, mint megfoghatóságért és elkülöníthetőségért felelős emberi fogalom, megállhat, hiszen mitől is tapasztalunk időt? Attól, hogy valamilyen esemény TÖRTÉNIK, illetve valamilyen változás következik be, legyen az akár a legkisebb részecskék "cselekvése". (Ld. pl: Planck mennyiségek)

Na most, a gyakoribb feltételezések szerint egy fekete lyukban (az eseményhorizonton belül) elég homogén állapotok uralkodhatnak, lévén, a gravitáció mélyen az uralma alá vont minden más erőt. Az egyesített elméletek talán "csak" itt nyerhetnek létjogosultságot, mivel itt válik olyan mértékben összepréseltté az anyag, hogy az ismert 4 fő erő egyesülni tud.

Persze az, hogy valójában mi történik ilyen szélsőséges körülmények között, nyilván nem tudhatjuk evilági tapasztalatainkból - szinte bizonyosan eltérő fizika szerint működnek ott a folyamatok, már ha vannak, és pont ezért van alapja az olyan szélsőséges elméleteknek, amikben az idő, mint olyan, megszűnik létezni, "megáll" vagy épp kiszakad az általunk ismert térből/téridőből. A számításokban lévő nullákkal és végtelenekkel nem lehet mit kezdeni, annyit viszont nagy biztonsággal lehet feltételezni ezekből, hogy más törvények, másképp uralkodnak, ezekről sajnos be kell ismernünk, nem lehet tudásunk, talán közvetett sem.

Az, hogy ellentmondást érzel ebben, természetes, de mivel a világban nincs ellentmondás, így a természetben megtörténhetnek olyan érdekes dolgok, amiket mi nem is úgy tapasztalunk, ahogy azok valójában működnek, hiszen még ha csak a tudósokat nézzük, ők se nagyon akartak hinni még a saját szemeiknek se (Einstein sem akarta elfogadni, hogy ilyen rejtélyesen működhetnek a dolgok kvantumszinteken, valamiért hitte, hogy egyszer majd minden kérdésre tudunk konkrét igazsággal szolgálni, de ez lehet az egyetlen "ellene" felhozható dolog, nem szabad hitkérdést csinálni olyan dolgokból, amiket a tények igazolnak), ettől függetlenül a tény tény maradt, el kellett és el kell sok területen fogadni, hogy egyszerűen el van lehetetlenítve a rálátásunk olyan dolgokra, amik nem rendelkeznek valamiféle korlátokkal, mint ahogy pl mi, emberek is.

Szóval ami a lényeg, hogy elhiheted, nagyobb esély látszik arra, hogy megszűnik az idő fogalma ilyen körülmények között, mint hogy nem.

(Oké, egyszer van szerkesztési lehetőség, egyszer nincs, szóval az előző hszt töröld légy szíves!)

Meteoreso
Meteoreso
2015. febr. 26. 16:14
#21

Csabi én már 97 % át olvastam , vagyis a sötét anyag és sötét energia tenné ki az univerzumunk 97 % át. Ezért is írtam azt hogy a valóság érzékelésün olyan 3% os lehet max.

VAjZY: Ez a válaszod már jobban tetszik. Vakon hinni a fizikában felállított tételekben pont olyan veszélyes mint a vallási fanatikusok.

Lehet hogy erősen hangzik hogy tévút a 100 év , de hol erősödött meg Einsten , jött a világháború és elkezdték csinálni az atombombát, természetes hogy a reflektorfénybe került részeken erősebb volt a mozgás.

Teller Edét is csak azért ismered mert részük volt a Manhattan projekthez.

Ha itthon lett volna és nem amerikába lehet ma azt se tudod kicsoda.

Nyilván az akkori atomfizikai élet nayon nyüzsgő volt és nagy tudósok sok érdekes dolgot alkottak mint papíron mint valóságban.

"Nézd Jucuko de szépen csillog annak a gépnek a szárnya (Hirosima 1945)" :)

De azokkal a problémákkal amit találtak és nem tudták megoldani besöpörték a szőnyeg alá, betették a Lambda kozmológiai állandóba , vagy ki hova. Az nem lett volna baj ha azt mondja figyeljetek hívjuk ezt ismeretlen tényezőnek majd az utókor megoldja kifejti.

Ma 60 évvel később se csinálunk mást csak most a PACK neve sötét anyag. Én ezeknek az embereknek csakis az idővel kapcsolatos téziseire mondtam hogy tévút. Mondj nekem egy olyan dolgot amiben nincs anyag és nincs energia ? Mivel az anyag az ősrobbanás első x- ed részében nem volt jelen kimondható hogy az anyag az energia egy olyan formája ahol valószínűsíthetőleg az isteni részecskétől tömeget kap, mondhatjuk úgy is másik energia szintre kerül vagy ahogy jól esik.

Beszélhetnénk arról is hogy az ősrobbanáskor keletkező anyag másik fele mondom FELE antianyag volt, és nem igazán tudjuk hova tünt.

Csak egyetlen egy dolgot ne mondjunk hogy az idő megállt...

Tegyük fel van egy mag ami egy meteor :) vagy üstökösben meg van fagyva 2 milliárd évig.és 2 milliárd év múlva beleesik egy föld nevű bolygó óceánjába és kikel és élet alakul ki rajta

Ekkor Lehet hogy a mag szemszögéből az idő megállt 2 milliárd évig, de valójában az idő nem állhat meg mert hogy nem is létezik.

Szerintem jobb lenne ha a Gravitonoknál néznénk körül a válaszokért.

VAjZY
VAjZY
2015. febr. 26. 18:17

Világos, viszont ha már belemegyünk, az idő, mint megfoghatóságért és elkülöníthetőségért felelős emberi fogalom, megállhat, hiszen mitől is tapasztalunk időt? Attól, hogy valamilyen esemény TÖRTÉNIK, illetve valamilyen változás következik be, legyen az akár a legkisebb részecskék "cselekvése". (Ld. pl: Planck mennyiségek)

Na most, a gyakoribb feltételezések szerint egy fekete lyukban (az eseményhorizonton belül) elég homogén állapotok uralkodhatnak, lévén, a gravitáció mélyen az uralma alá vont minden más erőt. Az egyesített elméletek talán "csak" itt nyernek létjogosultságot, mivel itt válik olyan mértékben összepréseltté az anyag, hogy az ismert 4 fő erő egyesülni tud.

Persze az, hogy valójában mi történik ilyen szélsőséges körülmények között, nyilván nem tudhatjuk evilági tapasztalatainkból - szinte bizonyosan eltérő fizika szerint működnek ott a folyamatok, már ha vannak, és pont ezért van alapja az olyan szélsőséges elméleteknek, amikben az idő, mint olyan, megszűnik létezni, "megáll" vagy épp kiszakad az általunk ismert térből/téridőből. A számításokban lévő nullákkal és végtelenekkel nem lehet mit kezdeni, annyit viszont nagy biztonsággal lehet feltételezni ezekből, hogy más törvények, másképp uralkodnak, ezekről sajnos be kell ismernünk, nem lehet tudásunk, talán közvetett sem. Szóval ami a lényeg, hogy elhiheted, nagyobb esély látszik arra, hogy megszűnik az idő fogalma ilyen körülmények között, mint hogy nem.

VAjZY
VAjZY
2015. febr. 26. 13:33
#20

Szerintem csak ott van ütközőpont, hogy Ti abszolút válaszként tekintetek az elméletekre, holott, ahogy már számtalanszor elhangzott ezen a fórumon is, a tudomány pont fenn tartja mindig annak a lehetőségét, hogy a legalapvetőbbnek hitt állításokat is ki lehet (kell) egészíteni, pontosítani. Abba most ne menjünk bele, miért nem létezik olyan dolog a valóságban, ami abszolút, illetve hogy már csak a természetünkből (működésünkből) adódóan sem tudhatunk ilyenekről.

Az emberi agyban kialakult "képek", csak leáltalánosított ideák. Ha tudod, mi az a szék, akkor a fejedben megjelenik egy klasszikus, tökéletes kép, a valóságban azonban olyan nem létezik, mindegyik szék más egy kicsit, főleg a számunkra vizsgálhatatlan vagy nehezen vizsgálható nagyságrendeken. Az, hogy az embernek meg van a képessége kategorizálni a hasonló dolgokat, nem jelenti azt, hogy bármiről is lehet abszolút képe, az összes válaszunk a világra vonatkozóan szükségszerűen nyitott, soha nem tehetnénk valójában egy mondat végére se pontot, ha nagyon tudományosan állnánk hozzá, de az emberben nem csak tudományos felfogás akakult ki ugye, hajlamos az érzéseire (is) alapozni a világot, de ez sajnos téves, nem az Univerzum fog hozzánk alkalmazkodni. Éppen ezért fontos, hogy, ha megláttok egy elméletet, de egyébként bármit, akkor arra ne úgy tekintsetek, mint abszolút válaszra, főleg mert ha az lenne, akkor már nem elmélet lenne. (Egyébként ha szigorúan vesszük, minden egyes állításunk elmélet, hiszen csak közelítheti a valóságot az emberi megismerőképesség, a világ dolgainak igazi valójáról, "arcáról" nem lehet tudásunk.)

Bocsánat, kicsit átmentem filoba, "szakmai" ártalom, de jó tisztába tenni a dolgokat, mert pont a példátok mutatja, hogy a legtöbb ember azt hiszi, amit tudunk a világról az abszolút, felülírhatatlan tudás, pedig nem, főkeg nem egy elmélet. Ennek fényében próbáljatok hozzáállni a hasonszőrű eredményekhez.

Kételkedni lehet és kell, ítélkezni nem. Azért ismerd be, ez a "100 éve vakvágányon a fizika Einsteinnel és Hawkinggal együtt..." nem kicsit volt erős. Ilyen komolytalan mondatokra persze, hogy ilyen reakciót kapsz.

Egyébként eszem ágában sem volt személyeskedni, tényeket közöltem, amiket igaznak éreztem egy ilyen mondat után.

Meteoreso
Meteoreso
2015. febr. 26. 12:00
#19

Igen egyetértek Csabival, vita nincs csak a személyeskedés kerülendő a tudományos fórumokon, az a modik dolga én erre nem reagálnék.

Abban is egyetértek Csabival hogy a világból azt tudjuk értelmezni amit látunk felfogunk, ismerjük az anyagok egy részét a periódusos rendszerben de semmi nem zárja ki hogy több ezer atom legyen , azt tudjuk ezen a hőmérsékleten és nyomás értéken ahol mi élünk hogy működnek.

Szinte semmit nem tudunk a fekete lyukakban zajlódó folyamatokról , sem a ősrobbanás pillanatában kialakulókról, áttételes mondhatni áthallások.

Én azért is mondtam hogy józan paraszti ésszel felfedhető mert sokmindenhez nem kell csillagászat, ahhoz sem hogy érezd a periódusos táblázat messze nem teljes és ahhoz sem hogy a 4. halmazállapoton a plazmában borul az egész mint egy bili. Vegyünk egyszerű dolgokat.

Felnézett valaki időszámításunk előtt az égre miért nem tudta hogy gömbön vagyunk ? A hold kerek, ha van egy olyan szerkezeted amivel tudsz nagyítani azt is láthatod hogy más mindegy mi bolygó csillag hold még ezt sem kell tudnod hozzá, csak vegyél egy adag logikát és vesd el a hitbéli dogmákat. A hold kerek a bolygók kör alakúak, és gondoljuk akár azt forognak körülöttünk (ahogy az egyház tanította) Mi az a forma ami minden oldaláról egy körnek látszik ? Jé az a gömb, ha ott minden gömb fent akkor nem az a leglogikusabb hogy én is egy nagy gömbön állok?

De bizony az a leglogikusabb. Ez 0 csillagászati számítás volt.

Azt hogy a nap körül keringenek a bolygók jóval időszámításunk előtt egy tudós elmondta, nem volt 8 magos intel processzora , nem végzett őrölt hosszú képletekkel számításokat.

Jó ne beszéljünk

http://hu.wikipedia.org/wiki/Occam_borotv%C3%A1ja

ról.

Elég ha beszélünk a gluon kötésről a kvarkok között, aminek ugye az az érdekessége minél messzebb vannak egymástól annál erősebb a vonzás.

A Newtoni fizikában NINCS ilyen, ez ott anomáliának számít.

Ezután ha jön egy ember és két ennyire letérő világot akar egy MINDENSÉG elméletbe összefoglalni és kikiáltani magát annak aki tudja az egyenletek egyenletét Te nem tartanád súlyos EGOISTÁNAK ?

Tudom hogy Hawking nem az , még sírtam is a filmjén de komolyan és örülök hogy oszkárt kapott az őt játszó szinész.

Senki nem vitatja az érdemeit, a Hawking sugárzást és hasonlókat...

De hogy a fekete lyukból ő levezeti hogy megállt az idő, ez egy akkora butaság amit kb a vissza a jövőbe szappanopera filmek mutatnak.

Sokan valamiféle Szent Grálként hordozzák a Kvantum ugrást hogy igen itt a bizonyíték ezzel működhet az időugrás.

Jó lenne ha minél előbb felfedeznénk a sötét anyag sötét energia a gravitáció és az isteni részecske összefüggését.

És magunk mögött hagynánk ezeket az időparadoxonos tévutakat, ezért is örültem a cikknek még bulváros hangulata mellett is.

Asagrim
Asagrim
2015. febr. 26. 17:17

Jó, hát úgy látom a szavak kiforgatása neked is megy, nem csak nekem! :D

Azért túráztatták körbe az Egyesült Államokban, meg jelentették meg úton-útfélen a médiában, mert német ajkú emberként ellenezte a (második világ-) háborút, tehát a celeb státusza presztízskérdés volt magának az Egyesült Államoknak. Az általad említett hozzászólásomban arra nehezteltem, hogy emiatt a háttérbe került egy csomó másik tudós, akik szintén jelentős dolgokat tettek le az asztalra, de ettől Einstein még nem válik Győzikévé mert a munkássága alapján a hírnevét megérdemli, a mindent elsöprő celeb státuszát éltében viszont nem!

Rövidebben:

Ő mint géniusz túlzottan fel volt értékelve politikai okok miatt, a munkásságának a jelentősége azonban változatlanul hatalmas!

csabi02
csabi02
2015. febr. 26. 10:51
#18

VAjZY:

Nem értetted amit írtam és a szavaim ismét ki lettek forgatva olyan irányba,amit én magam is elítélek.

Nem is tudom,hogy lehetne érthetőbben elmagyarázni,de ha meg akarjátok érteni a kételkedésem okait, amiről beszélek,akkor elég a wiki-n meglesni a sötét anyagot.

[LINK]

VAjZY
VAjZY
2015. febr. 26. 1:43
#17

A probléma mindebben pontosan ott van, hogy a világ dolgai nem mindig (sőt) a józan paraszti szerint működnek, de még csak nem is mindig a színtiszta és analitikus logika szerint, ez sokszor bebizonyosodott már. Nem valamiféle gyarló emberi tulajdonság miatt létezik tudományos módszer, illetve tudományfilozófia, ami igazgatja a tudomány útjait, igyekezvén a lehető leghatékonyabban kiszűrni a tévutakat.

Véleményed szerint azért tartunk itt tudásban és technológiában, mert valakiknek kedvük támadt az "eszüket játszani" ? A sok nagyzoló ember, akiket ma zseninek vagy úttörő, soha el nem feledhető tudósnak titulálunk végül is csak ahhoz járult hozzá, hogy ma ahelyett, hogy egy barlangban vacognánk, szemünk sarkából figyelve az életveszélyes tényezőket, inkább egy meleg szobából írunk egymásnak a Föld bármelyik pontjára azáltal, hogy az uralmunk alá lettek segítve olyan dolgok, amikről alig 100 éve még annyit tudtunk, mint ma a sötét anyagról, és ez csak az épp most aktuális példa, az egyébként több ezer, tízezer, százezer mellett.

Túlságosan hozzászoktak az emberek a mai életmódunkhoz, és természetesnek veszik azokat a dolgokat, amiket mind-mind a tudománynak köszönhetünk. (A minket körülvevő dolgok legtöbbje.)

Ez probléma, mert emiatt kezdenek el felszínesen "véleményt" alkotni, és azt hinni, a világ úgy működik, ahogy azt az ember hiszi, hétköznapiasan, de eközben elsiklik afölött az apróság fölött, hogy ebben a rendszerben nem az Univerzumé az alárendelt szerep.

Ha nincsenek elméletek, akkor nem lesz, amit megcáfoljon a természet. Miért hiszitek azt, hogy egy elmélet attól elmélet, hogy mindent azonnal, elsőre pontosan megmond? Az elméletek teszik fel a kérdéseket, amiket a természet fog megválaszolni, nem emberek, s legfőképp nem olyan emberek, akik észre sem veszik, hogyan élnek ma. Az ember csak ember. Bármennyire is összetett, "értelmes", csodás akármicsoda, a Világegyetemhez nem érhet fel soha, szóval ha fáj, ha nem fáj, ennél többet nem tehet, viszont aki jobban belelát ebbe, annak számára még ez is hatalmas teljesítmény, ha megismerhetjük, megérthetjük, felhasználhatjuk a természet dolgait, jelenségeit. Ettől válik tiszteletté az érzés, amit olyan emberek felé tanusítunk, akik sokat tettek, dolgoztak a megismerésért, a tudásért, az életképünk jobbátételéért.

A hétköznapibbnál hétköznapibb ember pedig idejön a faék egyszerűségű látásmódjával és a valóságot teljes mértékben nélkülöző "ideológiájával", és megkérdőjelezi olyan emberek munkáját, akik számára egy fűszál is bonyolultabb, mint a legtöbb ember számára az egész élet. Nem azért, mert ez nagyzolásra adhatna okot, hanem azért, mert ez a valóság, illetve az ahhoz közelebb lévő látásmód, amit tudományos módszernek, a tudománytörténet ismeretének nevezünk...

VAjZY
VAjZY
2015. febr. 25. 22:58
#16

Ameddig nem vagytok tisztában a tudomány módszertanával, az elméletek megalapozásának feltételeivel, addig persze, hogy értetlenül álltok az ilyen kérdések előtt. Bármennyire is a büszkeségetek és józan paraszti eszetek elleni támadásnak érzitek, nem azért mondják, mondjuk, akik kicsit jártasabbak a témában, hogy illene nagyobb alázattal és némi alapvető utánajárással hozzáállni, mert ha azok a buta tudósok is ilyen faékszerűen álltak volna hozzá, hogy "hát, az azért nem úgy van, mert nem", akkor elég érdekes helyzetben lennénk. Ha pedig úgy érzitek, hogy nem szükséges létező érveket felhozni egy vitában, illetve alátámasztani a kételyeket, akkor a tudomány sajnos vagy nem sajnos, nem tartozik az érdeklődési köreitekbe.

VAjZY
VAjZY
2015. febr. 26. 13:55

Bizony, és attól, hogy most erre az eredményre jutott egy maroknyi tudós, nem jelenti azt, hogy na most aztán ez a cáfolhatatlan igazság, sőt, ahogy az lenni szokott egészséges tudományos körökben, látják a felmerülő problémákat, további kérdéseket. Ha arra vártok, hogy ilyen volumenű kérdésekre lesz - akár valaha is - egyértelmű, minden releváns szakértő számára elfogadott válasz, akkor el kell hogy keseredjetek, nem lesz. A mai "lezárt" / lezártnak hitt válaszok is azért azok, mert a tudományos többség azt találta a legelfogadhatóbbnak, ettől még nem biztos, hogy az az (emberi!) igazság.

Ami a lényeg: amellett, hogy nem kell készpénznek venni minden tudományos konklúziót, azért olyan emberek eredményeit érvek nélkül(!) "kritizálni", akik különleges elméjüknek köszönhetően a lehető legközelebb vittek a legnagyobb kérdések válaszaihoz (bizonyítékok hada tapasztalható körülöttünk), több, mint komolytalan. Nekem csak ez szúrta a szemem, egyáltalán nem a kételkedés, mert Ti viszont azt képzelitek be, hogy mi vagyunk a dogmatikusak meg szentírásnak vesszük a tudományos elméleteket.

Személy szerint, ahogy az már kiderülhetett, az elméleteken túli állapotban lévő válaszokat se veszem szent írásnak, nem hogy egy elméletet, ettől függetlenül a megelőző tudás alapján meg tudom ítélni, mennyire komolyan vehető egy-egy ilyen eredmény vagy "eredménykezdemény".

csabi02
csabi02
2015. febr. 25. 22:43
#15

Asagrim,CyberPunk666:

Minden alkalommal én is ezt kaptam amit meteoreső,ha felhoztam annak a lehetőségét,hogy az általunk ismert fizikai,kémiai tudás/törvény nem elegendő, vagy nem érvényes az univerzum titkainak megértéséhez.

Pedig ez kb olyan,mintha azt mondanánk,hogy az általunk ismert periódusos rendszer elemei létezhetnek csak bárhol az univerzumban akár 10milliárd fényévnyire is,mert mi ezeket fedeztük fel,illetve ezeket tudtuk megfigyelni,előállítani vagy bizonyítani itt a Földön pontosan az itteni fizikai korlátok/ismeretek szerint.

Szal itt nem az általunk ismert, híres fizikusok,kutatók,tudósok munkáját és tudását kérdőjelezi meg az ember,hanem csak azt,hogy miért is kéne ezeket ráerőltetni arra amiről fogalmuk sincs.

Az már rég rossz,ha úgy kutatod valaminek az eredetét,működését,hogy az illeszkedjen minden törvényhez nem?

Meteoreso
Meteoreso
2015. febr. 25. 22:01
#14

Einsten a relativitás elméletében a Lambda kozmológiai állandót visszavonta, ez tény pedig váltig állította a híres tudós.

Hawking ha láttad az új filmjét azt a híres elméletét amit egyetemen állított fel az időről visszavonta, pedig váltig állította.

A Newtoni fizikával semmi baj, az idővel való bohóckodással van baj.

Az idő az órádon ott van mérhető, de nem manipulálható. Nem a 4. dimenzió és nem a híres Hawking által fekete lyukakban felvázolt módon működik. Azért mert híres valaki és mond egy olyan hatalmas butaságot hogy a fekete lyukban megáll az idő még nem kell hanyat esni tőle.

Én elfogadom hogy a valóság kb 3% át tudjuk felfogni.

Van a sötét anyag az isteni részecske, és majd még a többit megtaláljuk de nem kell görcsösen elméleteket felállítani csak azért hogy úgy érezzük tudjuk a válaszokat. Márpedig a tér idő kontínium pont ez.

Hawking miért akar egy egységes elméletet az egész univerzumra?

Az atom alatti világnak mások a szabálya ezt el kellene fogadni, és valószinű van feljebb és lejjebb is világ és azokra is valószinű mások a szabályok. Olyan dolog ez mint egy kis gyerek aki 3% át érti a világnak és megpróbál egy mondatban egy szabályt alkotni a világra.

Nem kellene mert tévutakra visz, várja meg míg a 3%-ból lesz 90% és akkor próbálja meg összefűzni.

A Sötét anyag és a Sötét energia olyan elméletek amik mögé lehet logikát építeni , én biztos vagyok benne hogy 200 év múlva ezekről a jelenlegi idő elméletekről nevetve fogják azt gondolni hogy jé ebbe miért hitt bárki hisz ezt józan paraszti ésszel is belátható hogy logikátlan.

Jelenleg azt tudjuk hogy a sötét anyag az amiben keressük azt a tömeget amit nem találunk. Ha ez így van akkor m76 válaszában van a legtöbb igazság.

"Szerintem csak a cikk megfogalmazása pontatlan. Nem a sötét anyag lép reakcióba a föld magjával válogatós módon minden mást érintetlenül hagyva, hanem a föld gravitációs mezejébe kerülő sötét anyag gravitációja van hatással a magra. "

A személyeskedés az nem érvelés az csak az EQ súlyos hiánya.

Érveljetek ha beszélgetni akartok.

Asagrim
Asagrim
2015. febr. 26. 6:56

"Érveljetek ha beszélgetni akartok."

Hol is volt #20-ban az érvelés? Ha így kezdted volna nem mosolyog senki körbe.

CyberPunk666
CyberPunk666
2015. febr. 25. 20:57
#13

Éppen ezért az a kijelentés igaz, hogy a fizika több sebből vérzik, csak az a probléma, hogy a fizikához nem értő emberek rohadtul nem értik, hogy mit jelent ez a mondat...

Mert egyáltalán nem azt, hogy a mai fizika tudásunk hülyeség.

CyberPunk666
CyberPunk666
2015. febr. 25. 20:53
#12

Szeretem az ilyen topicokat, mert egyetemi fizikát sosem látott emberek a 10+ évvel ezelőtti páréves középiskolai fizika "tudásukkal" kötekednek olyan emberek állításaiban, akik évtizedek óta foglalkoznak ezzel főállásban.

Ráadásul nulla alázattal közelítenek a témához.

A fizika működik, ezt pedig onnan tudhatod, hogy körülnézel az elektromos, vezeték nélküli cuccaidon, az autókon, a GPS-en, a repülőkön, a processzorokon...

A fizika működik, mert egy csomó dolgot meg tudunk jósolni és ki tudunk számolni vele, és utána az is fog történni.

A fizika nem lecserélődik, nem megdől, hanem csak kiegészül.

Persze van a fizikának egy a gyakorlati tudományoktól kicsit elrugaszkodott ága, ahol leginkább csak sejtések vannak, de ez a fizikának csak egy apró szelete.

Einstein elmélete sem írta felül newtonét, csak kiegészítette. A newtoni fizikával mai napig minden további nélkül lehet számolgatni itt a földön a hétköznapi dolgokat.

Mert a fizika nem hibás, csak nem teljes.

Ott persze, ahol számítások vannak. Kár lenne a fizika egy mai életünkre csekély hatással lévő, de amúgy izgalmas elméleti ágából levonni következtetéseket az egészre.

A fizika működik, tudunk számolni, a számolásaink, amiket elfogadtunk azok azonos körülmények között mindig jó eredményeket adnak.

Amit kiszámolunk, az fog történni. Mindig. Az hogy nem minden számítás érvényes mindenhová, pedig ismert tény, és nyilván figyelembe is vesszük. Kutatjuk és elemezzük. Majd rá fogunk jönni, de amire rájöttünk az igenis működik.

Aki mást mond az maximum azért próbálja csökkenteni a fizika jelentőségét, mert ő maga képtelen a megértésére.

A tudomány nem tévedhetetlen, de ahogy említettem, a newtoni fizika is kellően jó közelítés a hétköznapi dolgokhoz, tehát azért, mert Einsteiné pontosabb, még az első sem hibás, csak egy bizonyos tartományban érvényes és csak nagyon jó közelítés. De ezeket a határainkat ismerjük és nem tagadjuk le.

Meteoreso
Meteoreso
2015. febr. 25. 16:35
#11

A sötét anyag részecskéi ? Mért vannak neki részecskéi ?

A sötét anyag nem is anyag, ezt tisztázzuk.

Az egy érdekes feltételezés hogy több van belőle a forgási síkon mint máshol de erről hol is van a bizonyíték ? A sötét anyag vagy maga a tér és abban vannak az anyagok , vagy lehet ez maga ami tárolja a gravitációt amiben siklanak a bolygók, őszintén sokkal hihetőbb hogy a sötét anyagból van a tér mint ez a tér idő idő kontínium, ami azt mondja hogy az idő szövetébe élek. A sötét anyag az legalább valami. Szerintem közel 100 éve súlyos tévedésben él az egész fizika, Einstennel Hawkinggal együtt de ez amit itt írnak sajnos csak találgatás és tényleg borzasztó megfogalmazással.

Asagrim
Asagrim
2015. febr. 25. 20:44

Kételkedni szabad, de egy vélemény onnantól számít véleménynek, hogy fel tudja vázolni az álláspontját. Az hogy "itt valami bűzlik csak nem tudom mi", az nem vélemény.

BakosJ
BakosJ
2015. febr. 25. 15:40
#10

Ha nem tudjuk detektálni, honnan tudjuk, hogy hol helyezkedik el? Csak azért gondoljuk hogy a galaxis síkjában, mert az ismert anyag is ott helyezkedik el nagyrészt? Ez merőben hibás feltevés. Mivel nem tudjuk érzékelni, a tulajdonságait sem ismerjük, így a földre gyakorolt hatása is merő spekuláció.

Asagrim
Asagrim
2015. febr. 25. 16:07

Gravitációval kölcsönhatásba lép, az pedig görbíti a fényt. Tehát ha ott görbül a fény, ahol látszólag nincs semmi, ott sötét anyag lesz.

worxland
worxland
2015. febr. 25. 10:17
#9

"minden négyzetfényévnyi területére egy naptömegnyi sötét anyag" - ja, síkban tömeg. Újságírónak gondolkodni nem kell, annyit se kell érteni a matekhoz, mint egy ötödikesnek. Meg is van a sötét anyag - a fejében. Nem is lép reakcióba a normál anyaggal.

brroland
brroland
2015. febr. 25. 16:00

galaxis nem lap vastagságú hanem van kiterjedése de ha modellezni kell akkor olyan lenne mintha körlap közepén 1 ksi dudorral (nagyon durva leírással) és ennek a modell síkjáról van szó ami valóságban fényév vagy több fényév átmérőjű lehet. így már lehet számolni űrmértéket mivel térről van szó. hiba nincs a fogalmazásban csak gondolkodni kell és az a sötét anyag nem író fejében van. a többit add össze.

egyébként elég merész kijelentés úgy hogy a sötét anyagot nem ismerjük. megha föld magjával is reakcióba lép akkor ergo más anyaggal is. vagyis tudnánk már a sötét anyaggal kísérleteket is végezni.

ZSORRO
ZSORRO
2015. febr. 25. 9:41
#8

"Mivel a sötét anyag, ahogy a neve is mutatja, a normál anyaggal szemben láthatatlan"

Nekem nem az az első gondolatom, hogy aki sötét az láthatatlan...

Ennyi erővel jobb lenne láthatatlan anyagnak hívni, mert nem látjuk !

Asagrim
Asagrim
2015. febr. 25. 9:47

Angolul dark matter, a dark pedig angolul jóval több jelentést hordoz, mint szimplán azt, hogy "sötét". Jelentheti még azt is, hogy észrevétlen, tehát a "láthatatlan" szóhasználat ebben az esetben helytállóbb, mint hinnéd.

Asagrim
Asagrim
2015. febr. 25. 5:46
#7

Napokkal ezelőtt olvastam telegraph.co.uk-n. Eléggé bulvárosnak hat.

0rigami
0rigami
2015. febr. 25. 0:30
#6

Akkor ezt buktuk, pakolok is el a sárgolyóról! :D

m76
m76
2015. febr. 24. 20:44
#5

Szerintem csak a cikk megfogalmazása pontatlan. Nem a sötét anyag lép reakcióba a föld magjával válogatós módon minden mást érintetlenül hagyva, hanem a föld gravitációs mezejébe kerülő sötét anyag gravitációja van hatással a magra.

De ha ez igaz akkor minden áthaladással egy kicsivel több sötét anyagot kéne begyűjtenie a földnek, vagyis mindig növekedne egy kicsit a gravitáció.

Norbert_B
Norbert_B
2015. febr. 25. 5:25

Azt hittem, hogy ez a levegő oxigéntartalmának csökkenésével magyarázható.

tibaimp
tibaimp
2015. febr. 24. 20:36
#4

Nekem nagyon légből kapott az egész.

valikund
valikund
2015. febr. 24. 20:25
#3

Sztem nagyon megalapozatlan ez a dolog abból a szempontból, hogy a sötét anyagról azon kívül hogy van gravitációs hatása mást nem tudunk. És akkor most jön egy csóka, aki mellékesen megjegyzi, hogy reagál anyaggal, meg száz fokkal növelik a maghőmérsékletet?

rtagore
rtagore
2015. febr. 24. 20:02
#2

Rampino azt állítja, hogy a sötét anyag a normál anyaggal is interakcióba lép. Eddig arról volt szó, hogy a gravitáción kívül semmilyen módon nem hat rá. Nincs itt ellentmondás?

skarpeas250
skarpeas250
2015. febr. 24. 19:39
#1

Érdekes Teória. Legközelebb mikor érünk síkba?

m76
m76
2015. febr. 24. 20:45

Én kivárnám, csak egy olyan helyen kell campelni ami a földhöz képest közel fénysebességgel mozog.

Vissza az oldal tetejére