A komodói sárkányoknak is nevezett hüllők a természet legbátrabb és legfélelmetesebb ragadozói közé tartoznak. Az akár 3 méter hosszúra megnövő állatok testméretüknél többször nagyobb zsákmányt is képesek elpusztítani, úgy aprítva fel a táplálékot, mint a legügyesebb séfek. „Borotvaéles, steakkésekre emlékeztető fogaik segítségével nyesnek bele a zsákmányukba, hogy a kivágott darabokat aztán lenyelhessék” – mondja Aaron LeBlanc, a londoni King's College paleontológusa. „Ez a fogazat a ragadozó dinoszauruszoknál is gyakorinak számított.”

LeBlanc és kollégái nemrégiben felfedezték, hogy mi lehet a kulcsa annak, hogy a komodói varánuszok fogai olyan élesek és kemények tudnak maradni: feltárták, hogy vasbevonat található a vágóéleken és a foghegyeken. „Több ezer fogat láttam már, de ilyet még sosem” – mondja LeBlanc, a Nature Ecology & Evolution című folyóiratban a napokban megjelent tanulmány vezető szerzője. „Teljesen megdöbbentem.”

A felfedezés különösen megdöbbentő volt annak fényében, hogy LeBlanc és társai nem keresték a bevonatot. Az volt a céljuk, hogy a ragadozó gyíkokat vizsgálva többet tudjanak meg a kihalt állatokról, például a dinoszauruszokról. Erre a komodói varánuszok (Varanus komodoensis), a monitorgyíkok családjának tagjai tűntek a legcélszerűbbnek, mint a világ legnagyobb ragadozó gyíkjai, bár a faj csak távoli rokonságban áll a dinoszauruszokkal, 300 millió évvel ezelőtt vált külön a fejlődésük.

Amikor a szakértők mikroszkóp alatt kezdték vizsgálni a sárkányfogak múzeumban őrzött példányait, váratlan dolgot fedeztek fel: a fogélek mentén egy világos narancssárga vonalat láttak. Hogy megbizonyosodjanak arról, hogy ez nem a varánuszok tápláléka által okozott elszíneződés, a kutatók megnézték a hüllők ínyében még fejlődő tejfogakat is. A vegyi és szerkezeti elemzés ott is kimutatta a narancssárga anyagot, ami arra utalt, hogy a bevonat a gyíkok jellegzetes fogszerkezetének része. Kiderült, hogy az anyag vas, amely a legnagyobb igénybevételnek kitett részeken védőbevonatként van jelen a fogak anyagában.

LeBlanc csapata azt találta, hogy más monitorgyíkfajok, köztük a pápua varánusz (V. salvadorii), a Rosenberg monitor (V. rosenbergi) és a mangrovevaránusz (V. indicus) is rendelkeznek vasbevonattal fogaikon, de kisebb mértékben. Ez azért lehet, mert ezek kisebb gyíkok, viszonylag kisebb fogakkal és fogazattal, mondja LeBlanc. A krokodilok több fajánál, köztük a mississippi aligátoroknál és a bordás krokodiloknál is kimutatták a narancssárga fogak jelenlétét. Korábbi kutatások során pedig a hódok, a cickányok, sőt egyes halak fogain is megfigyeltek narancssárga elszíneződéseket.

Összességében az eredmények arra utalnak, hogy a vasbevonatú fogak sokkal gyakoribbak az állatvilágban, mint korábban gondoltuk, mondja LeBlanc. Sőt, szerinte, bár eddig is azt feltételezték, hogy a vas növeli a hódfogak keménységét, az a tény, hogy a komodói varánuszok a vasat a fogélekbe koncentrálják, az eddigi legjobb bizonyíték a fém védő szerepére. A kutatás során arra is fény derült, hogy a vasbevonat a savnak is ellenáll. Ami különösen előnyös lehet a gyíkok számára, mivel a szőrt, szarvakat és más emészthetetlen falatokat visszaöklendezik, így a fogaik kapcsolatba kerülnek az agresszívabb emésztőnedvekkel is.