Érdekes módon javítana a Föld lakosságának élelmiszerrel való ellátásán egy néhány éve indult stratup: az Indigo szakértői helyre akarják állítani a fogyasztási és ipari célra termesztett növények természetes mikrobiomját, amit az utóbbi évszázad során szinte teljesen elpusztítottak a különféle növényvédő szerek. A cél megvalósítása érdekében a cég munkatársai olyan probiotikus anyagokat szeretnének piacra dobni, amelyekkel vetés előtt bevonhatók a kukorica-, gabona-, szójabab- és gyapotmagok.
Az utóbbi évtized során rengeteg új információ derült ki az emberi mikrobiomról, vagyis a baktériumok és gombák bennünk, illetve rajtunk élő közösségéről, amely kulcsszerepet játszik szervezetünk egészséges működésében. Amikor azonban ellenséges kórokozók támadnak meg minket, és ezek ellen antibiotikumokkal vesszük fel a harcot, a mikrobiom tagjai is sérülnek. Ez akkora problémákat okozhat az emésztésben és egyéb területeken, hogy napjainkban már olyan kezelések is léteznek, amelyek célja szervezetünk természetes mikrobakészletének helyreállítása.
A növények hozzánk hasonló módon rendelkeznek egy számukra hasznos mikrobiális közösséggel, amely megléte esetén az Indigo kísérletei alapján nagyobb lesz a terméshozam. A cég kutatói az elmúlt két évben összesen 700 növényfaj 40 ezer szimbiotikus mikrobájáról gyűjtöttek össze adatokat. A szakértők úgynevezett örökségfajták és biotermesztők növényeinek mikrobiomját vetették össze a nagy mennyiségben termesztett, vegyszerekkel kezelt hibrid fajták mikrobáival.
Jobbra egy felújított mikrobiommal rendelkező növény, balra pedig ennek kezeletlen változata láthatóAz adatbázist egy gépi tanulásra alkalmas rendszer elemezte, és ennek segítségével azonosították a kutatók azokat a mikrobákat, amelyek a modern növénytermesztésből gyakorlatilag eltűntek, pedig fontosak lennének a növények számára. A cég aztán „felújított” mikrobiommal rendelkező növényeket kezdett termeszteni négy különböző területen, és elmondásuk szerint ezeken a földeken 10 százalékkal nagyobb volt a hozam, mint a hasonlóan kezelt, de új mikrobákkal nem ellátott növények esetén.
Az Indigo kutatói azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra, hogy mely mikrobákat pótolták az eljárás során, ahogy azt sem, hogy a magbevonat pontosan hogyan működik. Azzal azonban a szakértők többsége egyetért, hogy az ötletnek lehet létjogosultsága, hiszen a növények számára a mikrobiom még fontosabb, mint nekünk. A növények nem képesek elmenekülni a ragadozók vagy a környezeti veszélyek elől, így különösen fontos számukra, hogy közvetlen szomszédaik szövetségeseik is legyenek. Az endoszimbionta elmélet szerint a növények ráadásul legfontosabb funkciójukat, a fotoszintézist is baráti mikrobáknak köszönhetik, hiszen a kloroplasztiszok egykor önálló élőlények voltak.
A növényi mikrobiom felderítése az emberinél sokkal korábban megkezdődött. Martinus Beijerinck holland növénykutató már 1888-ban részletes leírást készített arról, hogyan látják el hasznosítható nitrogénnel a talajbaktériumok a hüvelyeseket. A növénytermesztők régóta próbálják kiaknázni ezeket a mikrobiális előnyöket, például vetésforgó alkalmazása vagy trágyázás révén, sokszor azonban pontosan az ilyen módon a növény közelébe került mikrobák nyomják el és irtják ki a hasznos baktériumokat és gombákat.
Az Indigo most a humán mikrobiom kapcsán megnövekedett érdeklődést próbálja kiaknázni annak érdekében, hogy egy új módszert fejlesszen ki és adjon el a növénytermesztőknek. Érdeklődésben a jelek szerint nincs hiány, és mivel a cég eddig 56 millió dollár támogatást gyűjtött össze, pénz is lesz a tovább lépéshez. A projekt, ahogy már említettük, az abban részt nem vevő szakértők szerint is ígéretes. A 10 százalékos termésgyarapodás első hallásra ugyan nem tűnik soknak, de a Föld egyre növekvő népessége számára jelentős segítséget jelenthet. A gyarapodást ráadásul az Indigo módszerével úgy lehetne megvalósítani, hogy az nem károsítja a bolygót, ami az utóbbi évszázad növénytermesztési fejlesztéseiről a legritkább esetben volt elmondható.
