A MOXIE a Perseverance marsjáró egyik műszere, amelyet még 2021 áprilisában, két hónappal a marsi landolás után hoztak működésbe. A kísérlet eredményei kapcsán most tettek közzé egy tanulmányt a szakértők. A rendszer különböző körülmények között összesen 7 órát működött a tavalyi évben, és ez idő alatt óránként durván 15 percnyi oxigént tudott előállítani a légköri szén-dioxidból. Ez összesen 50 gramm körüli mennyiséget jelent, ami egy asztronautát 100 percig tudna ellátni belélegezhető gázzal.
Michael Hecht, a kísérlet egyik felelőse, az MIT kutatója szerint ez óriási sikernek nevezhető, hiszen a kísérlettel sikerült igazolniuk, hogy a Marson a légkörből éjjel és nappal, porviharban és azon kívül, melegben és hidegben, vagyis gyakorlatilag mindig lehetséges oxigént termelni az alkalmazott technológiával. A NASA jelenleg már a MOXIE egy nagyobb változatán dolgozik, amely egy teljes űrhajóscsapatot is el tud látni levegővel, és a földi hazatéréshez szükséges hajtóanyagot is ki tudja termelni.
A MOXIE szivattyúk és kompresszorok segítségével szippantja be a marsi szén-dioxidot, amely a légkör 96 százalékát teszi ki. Ezt aztán 800 °C-ra hevíti, és oxigénre, illet szén-monoxidra bontja. A kinyert oxigént megméri, majd visszaengedi a légkörbe. A MOXIE felnagyított változata kapcsán számos problémát meg kell oldani, ami kicsiben még nem okozott gondokat. Ilyen például a megfelelő szigetelés, hogy a belső részek egyformán melegedjenek, és ne menjenek tönkre. De a szén-monoxid kezelése is ilyen megoldandó probléma lesz, ha egy marsi létesítményt kell ellátni.
A nagyobb változatnak ráadásul legalább 400 napig folyamatosan kell majd működnie, míg a MOXIE egy huzamban csak egy-egy órákat ment. Így még nem tudni, hogy mennyire fogják bírni a terhelést a hardverek a Mars zord körülményei között, ezt is alaposan kell vizsgálni a következőkben. A MOXIE eredményei azonban óriási segítséget jelentenek a fejlesztésben, és megmutatták, hogy a koncepció abszolút működőképes. A rendszer nagyobb verziója várhatóan egy köbméteres lesz, ennél sokkal nagyobb méretben ugyanis már gondokat okozna az űrbe juttatása.
