A szupernehéz fekete lyukak, pontosabban azok környezete nagyon fényes lehet, ha aktívan táplálkoznak, és ez a fényesség általában igen hosszú ideig megmarad. Fényességük átmenetileg abból is adódhat, hogy széttépnek egy csillagot, és a csillag plazmává bomlásakor fényvillanást bocsát ki. Az AT2018hyz katalógusjelű szupernehéz fekete lyuk, becenevén Jetty McJetface, azonban a jelek szerint valami mást csinál: 2018-ban elpusztított egy csillagot, és most válik egyre fényesebbé.

Az ilyen típusú csillagpusztulásokat árapály-katasztrófának nevezik a szakértők. Sok ilyen eseményt láttak már, és elsőre úgy tűnt, hogy az AT2018hyz esetében nincs semmi szokatlan. Szokványos, átlagos csillaghalálnak tűnt egy szupernehéz fekete lyuk által, legalábbis 2018-ban. A következő évben azonban furcsa dolgok kezdtek történni.

Úgy tűnik, hogy a szupernehéz fekete lyuk anyagot bocsát ki, ami szintén ismert jelenség, de a nyaláb egyre fényesebbé válik. Rádiócsillagászati megfigyelések szerint most ötvenszer fényesebb, mint 2019-ben volt, így mostanra ez az egyik legfényesebb ismert esemény a világegyetemben. „Ez nagyon szokatlan” – mondja Yvette Cendes, az Oregon Egyetem asztrofizikusa, az eseményekről beszámoló tanulmány vezető szerzője egy nyilatkozatában. „Nehéz olyan folyamatokat elképzelni, amelyektől ilyen hosszú ideig ilyen mértékben növekszik a fényesség.”

Az első jelek, hogy valami szokatlan történik, a 2022-es követő megfigyelések során jelentkeztek, és a legújabb kutatások arra utalnak, hogy valamilyen okból a fekete lyuk válik egyre aktívabbá és fényesebbé. A kutatók által létrehozott modell alapján ráadásul úgy tűnik, hogy a rendszer fényessége 2027-ben érheti el csúcspontját.

De már most is elképesztően látványos az esemény. A csapat kiszámította a jelenlegi energiakiáramlást, és óriási számokat kaptak, a szupernehéz fekete lyuk a gammakitörésekhez hasonló energiát bocsát ki. Hogy a szupernehéz fekete lyuk miért reagált ilyen késve a csillagbekebelezésre, ha arra reagál egyáltalán, az továbbra is rejtély.

„Ha robbanás történik, nem nagyon várjuk, hogy évekkel a robbanás után történik valami ennyire látványos, amikor előtte nem láttunk semmit” – mondja Cendes. A szakértő és csapat most hasonló eseményeket keresnek, mert ilyenek révén remélik megérteni, mi lehet az oka az ilyen késleltetett reakcióknak.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

4 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Tirexi
Tirexi
2026. febr. 10. 22:59
#2

Az egész emberiség egy nagy feketelyuk a memóriakrízisével együtt.

Rhynmei
Rhynmei
2026. febr. 17. 2:38

@Tirexi Nagyban hozzájárultál a krízishelyzet megoldásához a kifejezetten konstruktív kommenteddel, köszönjük.

peti19870621
peti19870621
2026. febr. 10. 21:39
#1

Szimplán a távolság, a szemlélő felől. Lassan érkezik a fény, mivel egy fekete lyukról van szó, ahonnan nem meglepő a fény tétovázása a terjedéssel. Mennyi is kellett? Hét év? Akkor, annyira nehéz tömegű az a fekete lyuk.

gargoyl
gargoyl
2026. febr. 11. 0:22

@peti19870621 Ha így lenne akkor a a fény nem csak szimplán más sebességgel (energia) hanem hullámhossz torzuláson is keresztülmenne .Az jelentősen módosítaná a színképét amit a csillagászok relatív egyszerűen tudnak mérni.Másrészt ahogy a cikk utal rá nem az eseményhorizonton történik az aktivitás.

Vissza az oldal tetejére