A klónok háborúja

Egy dél-afrikai méhnek 30 év alatt több százmillió klónja jött világra.

A klónok háborúja

Az ivartalan szaporodás, vagyis a partenogenezis a rovarok körében nem túlságosan elterjedt, az Apis mellifera capensis nevű méhalfaj egyes nőstény dolgozói azonban szokatlan módon képesek rá. Míg az ivaros szaporodás során az anyai és az apai genetikai anyag összekeveredik a rekombinációnak nevezett folyamat során, így az utód nem lesz azonos a szülőkkel, ezek a dél-afrikai méhek képesek magukkal teljesen azonos genetikájú utódokat, vagyis klónokat létrehozni.

A jelenséget Benjamin Oldroyd, a Sydney-i Egyetem kutatója vizsgálta társaival. Az ivartalan szaporodás alapesetben elég veszélyes a méheknél, mivel ha túlságosan sokszor másolódik le a génkészlet, abban annyi idővel annyi hiba lesz, a lárvák elpusztulnak. Mivel azonban a kérdéses méheknél a klónozás tökéletesen megy végbe, minden utód ugyanolyan egészséges lesz, mint az eredeti anyaállat, mondja Oldroyd.

A méhek körében azonosított klón leszármazási vonalak egyike 1990 óta létezik, és ez idő alatt az eredeti anyáról több százmillió egyforma utód jött létre. A klónok maguk tehát nagyon sikeresek, ez azonban nem mondható el az érintett kolóniákról. Normális esetben a méhek közül csak a királynő szaporodik, míg a többi méh őt és utódait látja el. Viszont ha a dolgozók elkezdik klónozni magukat, ami például akkor következhet be, ha a kaptár életét valami megzavarja, az egyensúly felborulhat, és a kolónia működésképtelenné válhat. Egyes esetekben a klónok akár királynőkké is fejlődhetnek, ami tovább fokozza a káoszt.

Galéria megnyitása

Az ivartalan szaporodásba kezdő dolgozók nem végzik el a munkájukat, hanem azzal foglalkoznak, hogy petéket rakjanak le, mondja Oldroyd. A kolónia nagy része ennek nyomán kipusztul, egyes dolgozók, köztük a klónok egy része viszont új kolóniákba kerülhet át. A klónok aztán az új kolóniában is folytathatják a peterakást, és azt is tönkre tehetik. Oldroyd elmondása szerint a dél-afrikai méhkolóniák évente 10 százaléka pusztul ki ilyen módon.

A szakértő és társai azt is megvizsgálták, hogyan képesek egyes leszármazási vonalak ilyen szinten megőrizni a klónok genetikai integritását. A vonatkozó kutatások alapján úgy tűnik, hogy a klónoknak utat nyitó dolgozókban egy olyan mutáció van jelen, amely gyakorlatilag megakadályozza a genetikai rekombinációt a szaporodás során.

Egy másik hangyafaj esetében, a tűzhangyáknál a királynők képesek klónozni magukat, a dolgozók viszont nem. Azonban a tűzhangya királynőknél sem jellemző a rekombináció teljes hiánya, ami idővel olyan hibákhoz vezet, amelyek terméketlenséget eredményeznek.

Neked ajánljuk

Kiemelt
Csak gépösszerakó
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ product.displayName }}
csak b2b
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap