A Juno már a Jupiter körül kering

A NASA űrszondája a terveknek megfelelő pályára állt a gázóriás körül, és már napelemeit is központi csillagunk felé fordította.

A Juno már a Jupiter körül kering

A Juno űrszonda július 5-én hajnalban 53,5 napos, poláris pályára állt a Jupiter körül. A 2011 augusztusában útjára indult űreszköz küldetése legkockázatosabb manőverén van túl. A pályára állás előkészítéseként a szonda először felgyorsította forgását 2-ről 5 másodpercenkénti fordulatra, hogy stabilabb legyen a pályamódosítás alatt, majd 35 perc 2 másodpercre beindítva hajtóművét a második ember alkotta szerkezetként elnyújtott pályára állt a gázóriás körül.

Az irányítóközpontban ülők feszült figyelemmel követték a manővert, annál is inkább, mivel gyakorlatilag semmit sem tudtak volna tenni, ha probléma lép fel. A szonda ugyanis a pályájára állás idején nagyjából 870 millió kilométerre volt a Földtől, így a rádiójeleknek 48 percbe telt megtenni az utat egy irányba, vagyis a manőver még azelőtt véget ért, hogy a földi személyzet értesült annak megkezdéséről.

Először akkor lélegeztek fel a NASA szakértői, amikor értesültek róla, hogy a hajtómű 20 perce zavartalanul működik. Eddigre a szonda annyira lelassult, hogy ha a hajtómű leállt volna, akkor is Jupiter körüli pályára áll, csak nem arra, amit a küldetés tervezői kijelöltek. Ehhez további negyed órára volt szükség, a rendszerek azonban közel hibátlanul működtek. A hajtómű égési ideje mindössze 1 másodperccel tért el a tervezettől, aminek nincs jelentősége a küldetés szempontjából.

A sikeres pályára állás után következett a második nagy próbatétel: a napelemes energiaellátású szondának központi csillagunk felé kellett fordulnia, hogy 10 méteres szárnyai segítségével elkezdje tölteni akkumulátorait, valamint fő antennáját a Föld irányába fordítsa. A tervezet pálya elérése után egy órával nyert megerősítést, hogy ezen manővereket is sikerült végrehajtani, vagyis a Juno pontosan ott van, ahova szánták, napelemei a tervek szerint dolgoznak, és a szonda kommunikálni is tud a Földdel.

A tudományos szakasz októberi megkezdése előtt még sok a tennivaló. A következő hetekben a szakértők sorra bekapcsolják, ellenőrzik és kalibrálják a műszereket, és reménykednek, hogy azok minél több keringési periódust kibírnak a Jupiter félelmetes sugárzási öveiben. Október 19-én a fő hajtómű ismét működésbe lép, hogy egy szűkebb, 14 napos pályára irányítsa a Junót, majd megkezdődnek az éles mérések.

A Juno csapata a pályára állás körüli órákban közzétette egy, a szonda színes kamerájának felvételeiből készült videót a Jupiter megközelítéséről. Az alábbi felvételen a bevezető képsorok után Galileo Galilei távcsövébe pillantva ezeket a képeket láthatjuk, amelyeken az általa felfedezett a Galilei-holdak tűnnek fel. A JunoCam, amelyet a többi műszerhez hasonlóan a pályára állás előtti és utáni napokra kikapcsoltak, 17 napig készített fotókat a Jupiter rendszeréről.

A videóvá összefűzött 1500 kép így felöleli a Kallisztó nevű hold egy teljes keringési periódusát. A felvételen kiválóan látszik, ahogy a négy legnagyobb hold közül a három belső, az Ió, az Európé és a Ganümédész eltűnik a Jupiter árnyékában, majd előbukkan onnan, és ahogy lassan kibontakoznak a bolygó felhősávjai. A videó azért is különleges, mert hasonló felvételek készítésére ezt követően nem lesz lehetősége a szondának, hiszen az mostantól túl közel kering a Jupiterhez ahhoz, hogy a holdak mozgását külső szemszögből követni tudja.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward