„Olyan mintha a koponyádba ültetnének egy apró drótokkal ellátott Fitbitet” – mondta el Elon Musk, a SpaceX, a Tesla és a Neuralink alapítója utóbbi cége pénteki „termékbemutatóján”, amelyet a Youtube-on élőben sugároztak. A bemutató keretében Musk és kollégái arról beszéltek, hol tartanak a munkában és mi várható a cégnél, amelynek célja egy kedvező árú, megbízható agyi implantátum kifejlesztése, amit fogyasztók milliárdjai engedhetnek meg és akarnak majd maguknak.
Bár az online eseményt termékbemutatóként definiálták a szervezők, a Neuralinknek egyelőre nincs, és egy darabig még nem is lesz kereskedelmi forgalomban kapható terméke. A cég fejlesztéséről egyelőre annyit tudni, hogy egy rendkívül sűrű elektródatechnológián dolgoznak, amelyet már állatokon tesztelnek.
A cél hosszabb távon az embereken évtizedek óta alkalmazott agyi implantátumokkal kapcsolatos kutatásokra alapozva egy olyan agy–számítógép-interfész létrehozása, amelynek elektródahálózata kevesebb egy óra alatt, minimálisan invazív módon beültethető az agyba. Ezzel aztán a felhasználók többek közt új szintre emelhetik a virtuális valóság élményét, különböző eszközöket, köztük terápiás rendszereket (például művégtagokat) irányíthatnak az agyukkal, és egyes agyi eredetű betegségek kezelését is megoldhatják – legalábbis ez az elképzelés.
A kétségkívül ambiciózus projekt négy évvel ezelőtti indulása óta rengeteg ígéret hangzott el azzal kapcsolatban, hogy mire lehet jó egy ilyen technológia, de arról alig tettek közzé információt, hogy mindezt hogyan, milyen tudományos bizonyítékok alapján és milyen technológiai megoldások révén kívánják megvalósítani. Ebből a szempontból a pénteki esemény sem volt túlságosan informatív, és Musk azt is ügyesen kerülte, hogy az emberi tesztelés megkezdésével kapcsolatban becslésekben bocsátkozzon.
Az egyik nagy kihívás, amiről tudni lehet, hogy meg kell küzdeni a fejlesztőknek, hogyan olyan mikrovezetékeket hozzanak létre, amelyek évtizedekig kibírják az agy korrozív környezetében. Csak ennek megoldása évekbe telhet. A videós demó valódi célja így nem is az volt, hogy új információkat áruljon el a projektről, hanem hogy újabb szakértőket és pénzügyi támogatókat toborozzanak a kezdeményezéshez.
Ami a konkrétumokat illeti beültetett készülék egy érmét formáz, amelyből nagyon vékony vezetékek indulnak ki. Ezek pár milliméter mélyre merülnek az agy szövetébe, és ott képesek az egyes neuronok működésének monitorozására, illetve saját jeleket leadva ezek működésének megváltoztatására is. Musk az utóbbit egy videófelvétellel demonstrálta. Az elképzelés az, hogy az idegi jelzések olvasása és „írása” révén egy napon egy sor agyi és gerincvelői eredetű egészségügyi probléma orvosolható lehet, sőt, akár számtógépeket is integrálhatunk az agyunkba.
A bemutatón három malaccal jelent a csapat: az első, Joyce nem rendelkezett implantátummal, a második, Gertrude aktív implantátummal rendelkezett, amely a pofájában lévő neuronok működését közvetítette élőben a nagyközönségnek, a harmadik, Dorothy pedig korábban kapott egy hasonló beültetett eszközt, amit azonban már eltávolítottak. Utóbbi állattal azt kívánták megmutatni a fejlesztők, hogy az elektródahálózat mellékhatások nélkül bármikor eltávolítható, és a malac ugyanolyan egészséges és boldog lesz a beavatkozás után, mint előtte.
Az implantátum vezeték nélkül továbbítja a jeleket és vezeték nélkül tölthető, a rendkívül finom elektródákat pedig egy „varrórobot” illeszti be a megfelelő helyekre. Utóbbi a demó tanúsága szerint komoly fejlődésen ment az elmúlt években. A malacokon jelenleg tesztelt implantátum 1024 csatornás, így nagyjából 1000 neuron jeleit veszi, de Musk elmondása szerint a cél idővel nagyságrendekkel több idegsejt olvasása és írása lesz.
Utóbbi terv ugyanakkor a külső szakértők szerint nem feltétlenül jó irány, ha orvosi problémákról van szó. Ha egy agyi vagy gerincvelői paralízis, agyi eredetű vakság, hallásprobléma vagy mentális betegség gyógyításáról van szó, nem az az alapvető gond, hogy nincs 10 ezer vagy 100 ezer elektródánk, mondják. Ennyire valószínűleg nincs is szükség. Sokkal nagyobb gond, hogy nem tudjuk, milyen elektrokémiai problémákat vagy egyéb gondokat kellene megoldani az elektródák révén, és hogy egyáltalán mely neuronokon kellene ezeket alkalmazni egy-egy konkrét cél érdekében.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a Neuralink nem is kötelezte el magát egy vagy néhány egészségügyi probléma mélyebb felderítése és megoldása mellett, ami pedig logikus következő lépés lenne, ha komolyan veszik ezt az irányt. Semmit sem tudni továbbá az implantátum beültetésének kockázatairól sem: állatok kapcsán eleve nehéz felmérni az esetleges agyi sérülések mértékét, hiszen nehezebb a kognitív funkciók mérése. De a fejlesztők még a malacok szintjén sem tettek közzé erre vonatkozó adatokat, így bár a bemutatón három boldog állatot láthattak a nézők, arról semmit sem tudunk, hogy például változott-e a beültetés után Gertrude társaival kapcsolatos viselkedése, vagy sem.
Musk legújabb cége kapcsán így továbbra is elég ködös a kép. Nem úgy tűnik, hogy a célok konkretizálódnának, márpedig lassan el kellene jutni az általános ígéretektől valami kézzel foghatóbb koncepcióig, amelyet aztán meg is kísérelnek megvalósítani.
