A dízelmotoros hajók vassal dúsítják az óceánokat

Egy új kutatás nemrég felhívta a figyelmet arra, hogy akarva, nem akarva a Csendes-óceán máris egy geoengineering-kísérlet színtere, mégpedig az azt átszelő teherhajóknak köszönhetően.

A dízelmotoros hajók vassal dúsítják az óceánokat

Geoengineering (vagy geomérnökség) alatt olyan nagy léptékű, tervezett hatásokat okozó tevékenységet értünk, amely során direkt beavatkozás történik a Föld, mint komplex rendszer működésébe. Sok vita övezte tudományterületről van szó, egyesek szerint politikai-gazdasági intézkedések helyett ilyen módszerekkel kellene megállítani klímaváltozást, mások szerint az efféle közvetlen beavatkozások beláthatatlan veszélyekkel járnak, mivel még közel sem tudunk mindent bolygónk ökoszisztémájáról. Egy új kutatásnemrég felhívta a figyelmet arra, hogy akarva, nem akarva a Csendes-óceán máris egy geoengineering-kísérlet színtere, mégpedig az azt átszelő teherhajóknak köszönhetően. Mint kiderült, a dízelmotoros hajók évente nagyjából ezer tonna oldódó vasat juttatnak a vízbe egy 6 millió négyzetkilométeres óceáni területen.

A légköri szén-dioxid megkötésével kapcsolatos egyik sokat vitatott terv pedig éppen azt javasolta, hogy vasdúsítással fokozott algavirágzást lehetne elérni világszerte, a rövidesen elpusztuló élőlények pedig a tengerfenékre süllyedve legalább száz évre megkötnék a magukba lélegzett szén-dioxidot. Az algatrágyázás ötletét először John Martin óceánkutató tette ismertté 1991-ben, akkor azt ígérte, hogy kellő mennyiségű vassal akár egy új jégkorszakot is be tudna indítani.

A vasdúsítást ellenzői viszont mérgező algafajok robbanásszerű elszaporodásától, illetve oxigénhiányos zónák kialakulásától tartanak az óceánok fenekén, ami beláthatatlan következménnyel lehet az ottani, és áttételesen az egész élővilágra. Hogy csak egy példát említsünk, az eddigi kísérletek alapján egyértelműen úgy tűnik, hogy az algák mennyiségének növelése a halak uralta ökoszisztémákban a halfajok visszaszorulásához és a medúzák dominanciájának kialakulásához vezet, mondja Alex Baker, a Kelet-Angliai Egyetem kutatója. Éppen ezért 2010-ben moratóriumot rendeltek el a hasonló kísérletek ellen, most kiderült azonban, hogy akaratlanul is működésbe lendült egy gigantikus geoengineering-projekt.

Ito Akinori japán kutató és kollégái a teherhajók óceánokra kifejtett hatásait vizsgálták. A korábbi modellek azt sugallták, hogy a vasnak mindössze 1-2 százaléka kerül aeroszolok, vagyis vízben oldódó cseppecskék formájában az óceánba, a fém 98-99 százaléka pedig mindenféle hatás kiváltása nélkül a tengerfenékre süllyed. A legújabb vizsgálatok azonban úgy találták, hogy a vasnak akár 80 százaléka is beleoldódhat a vízbe, így ténylegesen megvalósul az algatrágyázás.

A Csendes-óceán északi vizei természetes módon szegények vasban, így várhatóan itt lesz észlelhető először a vasdúsítás következménye. A koncentráció egyelőre túl alacsony ahhoz, hogy mérhető hatást váltson ki, de azt nem lehet tudni, hogy mikor ér el egy olyan küszöbértéket, amelyen túl már nincs megállás. A szakértők mindenesetre elmondták, hogy a hajóforgalom egyelőre nem sérti a moratóriumot, hiszen senkinek sem állt szándékában az óceán kémiai összetételének megváltoztatása. Az persze már más kérdés lesz, ha valaki kifejezetten ebből a célból áll neki oda-vissza hajókázni.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward