A Merkúr első megközelítésére október 1-jén került sor, és a két összekapcsolt keringő egységből álló űreszköz több fényképet is készített a Merkúrról. A fotókon a bolygó északi féltekéje látszik, több tucat kráterrel együtt, köztük egy olyannal is, amely több vulkánkitörés helyszíne lehetett a múltban, áll az Európai Űrügynökség közleményében. A képeken a bolygón kívül a szonda antennái és a magnetométert tartó árboc is látszódnak.
A BepiColombo 2018-ban indult útjára, hogy a Merkúrt testközelből vizsgálva újdonságokat derítsen ki annak eredetéről és evolúciójáról. A Naphoz legközelebbi bolygót ezt megelőzően mindössze két szonda vizsgálta, a Mariner 10, amely 1974-ben és 1975-ben közelítette meg a planétát, és a MESSENGER, amely 2011–2015 között keringett az égitest körül.
A BepiColombo pályára állítása összetett, több évig tartó művelet, amely során összesen 9 gravitációs hintamanővert hajt végre a szonda, mielőtt stabil pályát foglalna el a Merkúr körül. Ebből eddig egyszer közelítette meg a Földet, kétszer a Vénuszt és egyszer a Merkúrt, és még öt Merkúr körüli manőver hátra a 2025 decemberére tervezett pályára állás előtt.
A mostani megközelítés, ahogy a korábbiak is, zökkenőmentesen zajlott. A szonda 199 kilométerre húzott el a bolygó felszíne felett, először szemrevételezve küldetése tényleges célpontját. Az első képek is jól sikerültek, és a kutatók egyre nagyobb várakozással tekintenek a pályára állás felé, amely nyomán még részletesebb adatokhoz juthatnak majd a sok szempontból még mindig nagyon rejtélyes bolygóval kapcsolatban.
A következő megközelítés jövő júniusban lesz, majd 2023 júniusában, 2024 szeptemberében, 2024 decemberében és 2025 januárjában is elrepül a szonda a bolygó mellett, mielőtt annyira lelassulna, hogy már képes lesz befogni a Merkúr gravitációja. Ezt követően az űreszköz megkezdi küldetése fő tudományos szakaszát, amelynek célja a Merkúr felszínének, összetételének és magnetoszférájának vizsgálata.
