A Buffalói Egyetem kutatói 4 százalékban emberi sejtekből álló egérembriót hoztak létre. Az embriót fejlődése 17. napján megsemmisítették ugyan, de mostanáig magasan ez tartalmazta a legtöbb emberi sejtet. A korábban elért legmagasabb emberisejt-arány 0,1 százalék volt. Jian Feng és társai 3 és fél napos egér blasztocisztákba injektáltak nagyjából 10-10 emberi őssejtet. A bejuttatott sejtek aztán többféle szövet fejlődésébe is bekapcsolódtak, így belőlük többek közt vörösvérsejtek, illetve a szem és a máj egyes sejtjei alakultak ki.
Bár az emberi sejtek szövetenkénti mennyisége erősen eltérő volt, az egyik embrióban ezen sejtek aránya elérte a 4 százalékot, ami – ahogy már említettük – többszöröse a korábbi legmagasabb aránynak. A korábbi hasonló kutatások alapján az egér-ember kimérák létrehozásának eddig az volt a legnagyobb gátja, hogy a beinjektált emberi sejtek fejlettebbek és specializáltabbak voltak a naiv állapotú egér őssejteknél. Ezt megerősítették azok a vizsgálatok, amelyek során fejlettebb egér őssejteket juttattak be az embriókba, ebben az esetben szintén gyorsan elpusztultak a rágcsálók.
Feng kutatócsoportja kidolgozott egy módszert, amivel az emberi őssejteket gyakorlatilag naiv állapotukba programozza vissza. Ehhez az mTOR nevű kináz működését gátolták három órán keresztül a beültetés előtt. A siker másik kulcsa a szakértők szerint az volt, hogy az etikai bizottság engedélyezte, hogy az embriókat 17 napig, a korábbi kutatásokhoz képest egy héttel hosszabb ideig életben tartsák. A kimérákat létrehozó kísérletek során nagyon szigorúan szabályozott, hogy ezeket meddig a pontig engedik fejlődni, számos aggály van ugyanis azzal kapcsolatban, hogy ezek az állatok mennyire (illetve mely ponttól) tekinthetők emberinek.
Ez Feng szerint is fontos kérdés, neki azonban személy szerint meggyőződése, hogy alapvetően a gazdaembrió határozza meg, hogy mivé fejlődik a kiméra. Ha például patkánysejteket adunk az egérembrió sejtjeihez, akkor is egeret kapunk végeredményként, nem pedig valamiféle kevert fajú állatot, mondja a kutató. A végeredmény ugyanis nem a különböző eredetű sejtek arányán múlik, hanem azon, hogy ezek hogyan rendeződnek össze, ezt pedig a gazdaembrió irányítja, állítja Feng.
A kutatócsoport a következő lépésben nagyobb állatokkal, sertésekkel vagy juhokkal szeretne hasonló kísérleteket végezni. Ezek ugyanis az emberéhez hasonló méretű szervekkel rendelkeznek, így bennük elvileg valóban lehetséges lehet olyan szerveket növeszteni, amelyek alkalmasak az emberekbe való beültetésre. Azt egyelőre Feng is sok szempontból kérdésesnek találja, hogy ezekben az állatokban valóban megoldható-e a transzplantálható szervek növesztése, de szerinte a hasonló kísérletek ahhoz mindenképpen segíthetnek hozzájárulni, hogyan lehetne a testen kívül, inkubátorban növeszteni a szerveket.
