A gravitációshullám-obszervatóriumok által észlelt kozmikus események katalógusa 35 új eseménnyel bővült, így már 90 eseményt tartalmaz. A most közzétett detektálások a LIGO és a Virgo detektorokhoz köthetők, és 21 észlelési hét adatain nyugszanak 2019. november 1-től kezdve. A nemzetközi együttműködésbe menet közben egy új japán detektor, a KAGRA is bekapcsolódott, amely 2020 februárjában kezdte meg működését.
A gravitációs hullámok a téridő anyagában megjelenő hullámok, amelyeket gyorsuló, nagy méretű tömegek keltenek. Ahogy a katalógus korábbi elemei, a mostani észlelések is nagy tömegű csillagmaradványok, neutroncsillagok, illetve fekete lyukak kapcsán történtek: a detektorok az ezek ütközése előtti és egyesülése során fellépő gravitációs hullámokat észlelték. Az eddigi ilyen észlelések, amelyek alapvetően eltérnek a csillagászatban 2015 jellemző, elektromágneses hullámokon alapuló észlelésektől, többségükben ütköző fekete lyukaknak köszönhetők, bár néhány esetben más olyan eseményeket is sikerült elcsípni, amikor az egyik vagy mindkét szereplő neutroncsillag volt.
A kollaboráció az első években csak a nagy megbízhatóságú észleléseket tette közzé, a tavaly októberi és az idei „csomag” azonban már a nagy valószínűségű eseményeket is tartalmazza. A kutatók becslése szerint a közzétett észlelésekből 10–15 százalék lehet téves riasztás, amelyeket a mérések közbeni zaj okozott, nem pedig tényleges gravitációshullám-jel.
Az ütközések nyomán fellépő hullámsor alakja és frekvenciája alapján egy sor fontos információ deríthető ki az ütköző objektumokról, beleértve azok tömegét és távolságát is. A legfrissebb 35 esemény 800 millió és 7 milliárd fényév közti távolságokra történt a Földtől. A friss ütközések között volt pár igen jelentős: két esetben is olyan fekete lyukat detektáltak, amely 60 naptömegnél nehezebb volt. Az asztrofizikusok számára ezen fekete lyukaknak már a létezése is szenzációs, mivel a 65–120 naptömegnyi fekete lyukak keletkezésére jelenleg nincs meggyőző magyarázat.
Ehhez képest a LIGO és a Virgo detektorai 2019. május 21-én például egy olyan eseményt detektáltak, amelyben egy 85 naptömegű fekete lyuk volt az egyik főszereplő. Azóta egy másik hasonló és egy harmadik, de kisebb megbízhatóságú ilyen eseményt is sikerült rögzíteni. A kutatók szerint az egyik opció az ilyen égitestek létezésére az lehet, hogy már korábban átestek a most detektálthoz hasonló ütközéseken.
A friss adatokban egy másik egzotikus esemény is szerepel: 2019. december 19-én egy 30 naptömegű fekete lyuk egy miniatűr neutroncsillaggal ütközött. Utóbbi mindössze 1,17 naptömegű volt, amivel a legkönnyebb ismert neutroncsillag, és a legkisebb égitest, amelyet gravitációshullám-detektorral eddig észleltek. A kutatók ugyanakkor felhívják a figyelmet, hogy utóbbi esemény az alacsonyabb megbízhatóságú észlelések közé tartozik, így nem vehető biztosra, hogy nem egyszerű zajról van szó.
A katalógus bővülése a hasonló különleges események feltárásán túl azért is izgalmas, mert ahogy egyre több az adat, újabb és újabb mintázatok kezdenek kiemelkedni ezen egzotikus égitestek és ütközéseik kapcsán. Az egyik új megfigyelés, hogy az ütközések gyakrabban történnek meg olyan galaxisokban, amelyek térben és időben távolabb vannak tőlünk. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a kutatók eddig is úgy sejtették, hogy az univerzum korábbi időszakában több csillag keletkezett, így több fekete lyuk is jött létre, amelyek gyakrabban ütköztek, de mindenképp érdekes, hogy az észlelési adatok ezt megerősíteni látszanak.
A LIGO és a Virgo legutóbbi észlelési időszaka 2020. május 27-én zárult le, a tervezettnél egy kicsit korábban a világjárvány miatt. A következő kampány, amelyet több komoly fejlesztés előz meg, várhatóan a jövő év végén fog kezdődni.
