Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Húsz éve született Dolly, a bárány

  • Dátum | 2016.07.06 20:47
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Szinte napra pontosan húsz évvel ezelőtt Ian Wilmut és Alan Trounson sétára indult az Edinburgh fölötti dombok közt. Wilmut, a város egyetemének kutatója távol a kíváncsi fülektől fontos titkot kívánt megosztani ausztrál kollégájával és régi barátjával. Elárulta Trounsonnak, hogy egy nagyobb kutatás részeként munkatársaival sikeresen segítettek világra egy olyan bárányt, amely nem egy petesejt és egy hímivarsejt egyesüléséből jött létre, hanem egy felnőtt juh emlőmirigyéből származó DNS-ből. Röviden: sikerrel klónoztak egy emlőst, amely később megérte a felnőtt kort. „Le voltam döbbenve” – emlékszik vissza Trounson, aki akkor és jelenleg is a Monash Egyetem munkatársa volt. „Arra gondoltam, hogy ez mindent megváltoztat.”

Dolly, a bárány 1996. július 5-én született meg, és világra jövetelének híre elképesztő szenzáció volt. A szakma és a nagyközönség rögtön arról kezdett fantáziálni, hogy rövidesen az emberi klónozásra is sor kerülhet, és az új módszerrel egy sor betegség válhat megelőzhetővé, illetve gyógyíthatóvá. Két évtized elteltével a klónozás alapkutatásra kifejtett hatása túlszárnyalt minden reményt, a Dollyt létrehozó technika, a sejtmagátültetés azonban közel sem futott be akkora karriert, mint azt sokan remélték.

Dolly a Time címlapján 1997 márciusában
Dolly a Time címlapján 1997 márciusában



2016-ban az emberi klónozás továbbra is keresztülvihetetlen tettnek tűnik, amelynek nem lenne igazi tudományos haszna, ellenben elfogadhatatlan kockázatokkal járna. Az állatok klónozás szintén meglehetősen limitált maradt, bár ennek piaca lassan növekszik. Az Egyesült Államokban és Kínában klónozással igyekeznek biztosítani egyes különleges minőséget képviselő haszonállatok génállományának túlélését. Az Európai Parlament ugyanakkor tavaly megszavazta, hogy étkezési célra nem lehet állatokat klónozni. (A javaslat támogatói elsősorban a klónozott egyedek alacsony túlélési arányát hozták fel a tiltás indoklásául.) Dél-Koreában egy cég a házi kedvencek klónozásából csinált üzletet: 100 ezer dollárért elkészítik a megrendelő halott kutyájának klónját, az ugyanakkor jelenleg még nem világos, hogy valójában mekkora igény mutatkozik erre a szolgáltatásra.

A klónozás legnagyobb hatása a belőle kinőtt őssejt-kutatásokban érhető tetten. Jamanaka Sinja japán kutató saját bevallása szerint Dolly születésén felbuzdulva kezdett olyan őssejtvonalakon dolgozni, amelyek felnőtt testi sejtekből hozhatók létre. „Dolly, a bárány létezése világossá tette, hogy a sejtmag átprogramozása emlős sejtek esetén is lehetséges” – mondja a tudós, aki 2012-ben Nobel-díjat kapott az indukált pluripotens őssejtek (iPS-sejtek) létrehozásáért.

Jamanaka felnőtt testi sejtekből – először egerek, majd emberek sejtjeiből – hozott létre olyan őssejteket, amelyek aztán különböző szöveti sejtekké fejlődhetnek. Az iPS-sejtek sok területen feleslegessé tették az embrionális őssejtek használatát, semmissé téve az ezekkel történő kísérletezést övező etikai vitákat. Napjainkban az őssejtkutatások java iPS-sejtek felhasználásával zajlik.

Dolly születése azért volt nagyon jelentős esemény, mert beigazolódott, hogy a felnőtt testi sejtek magjában megvan mindaz a DNS, amely egy teljes állat megalkotásához szükséges, magyarázza Robin Lovell-Badge, a londoni Francis Crick Intézet biológusa. A korábbi hasonló kísérletek során csak addig sikerült eljutni, hogy embrionális békasejtekből felnőtt békákat hoztak létre, illetve felnőtt békasejtekből embrionális őssejteket kreáltak. Dolly volt az első olyan állat, amelyet egy felnőtt testi sejtből növesztettek, és maga is megérte a felnőttkort, mondja Lovell-Badge. „Ez pedig minden kétségen felül igazolta, hogy lehetséges egy felnőtt testi sejt sejtmagját átprogramozni az embrionális állapotokra.”

Dolly 2003. február 14-én, hat évesen pusztult el. Halálát egy olyan légúti fertőzés okozta, amely gyakran sújtja az állandó bezártságban élő állatokat. Pusztulásának valószínűleg semmi köze nem volt klónozott eredetéhez, mondja Wilmut. A szakértő az emlő szövetének egy hámsejtjéből létrehozott bárányt Dolly Patton amerikai énekesnőről nevezte el, aki többek közt méretes kebleiről volt ismert. „Nem akartunk tiszteletlenek lenni sem a kérdéses hölggyel, sem általában a nőkkel szemben” – mondta el ennek kapcsán nemrég a kutató. A nevet a csapat egyik asszisztens tagja javasolta, és a névadás célja a kutatás tárgyának közelebb hozása volt a tudósokhoz. „A tudomány és az arról való beszéd gyakran tűnik véresen komolynak” – mondja Wilmut. Dolly viszont emberibbé tette saját létrehozóit is.

Dolly és a sajtó 1997-ben
Dolly és a sajtó 1997-ben

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Még nem érkezett hozzászólás.