Vulkánkitörések az Ión

A Jupiter legbelső holdja intenzív vulkáni tevékenységéről híres, tavaly augusztusban azonban még megszokott önmagán is túltett, hiszen szinte egyszerre produkált három gigantikus kitörést.

Vulkánkitörések az Ión

A Jupiter legbelső holdja, az Ió intenzív vulkáni tevékenységéről híres. Jelenlegi ismereteink szerint legalább 400 aktív tűzhányó található a felszínén, a 3600 kilométer átmérőjű égitest ezzel a Naprendszer legaktívabb geológiai működésű objektuma. Tavaly augusztusban azonban még megszokott önmagán is túltett a hold, hiszen szinte egyszerre produkált három gigantikus kitörést.

„Normális esetben egyetlen nagyobb kitörést szoktunk látni egy-két évente, és a legtöbb közel sem ilyen fényes” – mondja Imke de Pater, a Kaliforniai Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője. 1978−2006 között összesen 13 nagyobb kitörést figyeltek meg a szakértők, akik a tavaly augusztusi események fényében úgy vélik, hogy a vulkáni aktivitás jóval intenzívebb lehet a korábban észleltek alapján vártnál.

Korábbi kitörések a Galileo szonda felvételén

De Pater és kollégái 2013. augusztus 15-én észlelték az első két kitörést. A szakértők a hawaii Keck Obszervatórium egyik távcsövével vizsgálódtak, és a megfigyelési adatok alapján úgy vélik, hogy a fényesebbik esemény egy 130 négyzetkilométeres, 9 méter magasságú lávafolyamot produkált, a másik kitörés során pedig több mint 300 négyzetkilométert borított be az olvadt kőzet. A következő napokban aztán mindkét kitörés nyoma eltűnt a felvételekről.

A harmadik, az előzőeknél is fényesebb eseményt augusztus 29-én, a Gemini Obszervatóriumban észlelte Katherine de Kleer, a Kaliforniai Egyetem doktorandusza, aki ekkor kezdte meg a Jupiter legbelső holdját célzó megfigyeléssorozatát. De Kleer és kollégái két földi és egy űrbéli infravörös műszer segítségével a kitörést követően további két hétig tudták nyomon követni az annak során kiömlő láva hőjét. Az esemény ezzel minden idők legalaposabban dokumentált bolygónkon kívüli vulkánkitörésévé lépett elő. A tűzhányó a becslések alapján nagyjából 20 terawatt energiát szabadított fel.

A kutatócsoport reményei szerint az Ió folyamatos megfigyelése révén kiderülhet, hogy milyen jellegű kitörések jellemzik leginkább a holdat, ezek milyen gyakorisággal követik egymást, és talán arra is következtetni lehet, hogy milyen összetételű a felszínre törő láva. „Vulkanikus laboratóriumként használjuk az Iót, és általa a kőzetbolygók − köztük a Föld − múltjába is visszatekintünk” – mondja egy másik szerző, Ashley Davies.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward