Vizet találtak egy közeli exobolygó légkörében

A planéta egy Jupiternél is nehezebb gázóriás, és 179 fényévnyire, a Pegazus csillagképben található.

Vizet találtak egy közeli exobolygó légkörében

A rendszer, amely otthont ad a bolygónak egy fiatal, mindössze 30 millió éves csillagból és négy planétából áll. A HR 8799 katalógusjelű csillagot és környékét 2008 óta rendszeresen vizsgálják a csillagászok, ebben az évben ugyanis a Keck és a Gemini távcsövekkel közvetlenül sikerült három bolygót megfigyelni a központi égitest körül. Ami rendkívüli hír volt annak tükrében, hogy az exobolygók oroszlánrészét még jelenleg is közvetett módszerekkel találják meg a szakértők. (2010-ben aztán egy negyedik bolygóra is ráakadtak a csillag szomszédságában.)

A mostani felfedezés során a kutatók nagyban építettek a korábbi megfigyelésekre is, és elmondásuk szerint az ezzel a konkrét bolygóval kapcsolatos újdonságokon túl eredményeik azért is fontosak lehetnek, mert kutatásuk fontos módszertani eszközöket kínál arra, hogyan lehet részletesebb képet kapni a már ismert exobolygókról.

A HR 8799c jelzésű planétát 2008-ban fedezték fel két szomszédjával együtt. A bolygó négyszer nehezebb a Jupiternél – ami egyben azt is megmagyarázza, hogyan sikerülhetett közvetlenül észlelni –, és mintegy 200 földi év alatt kerüli meg csillagát. A bolygó légkörének összetételét a hawaii Keck távcsövek révén sikerült elemezni. A megfigyelések alapján a planéta atmoszférája vizet tartalmaz, metán viszont nincs benne.

A megfigyelések során kulcsszerepet kapott a Keck adaptív optikai rendszere, amely elsősorban a földi légkör zavaró hatásainak küszöbölésére szolgál, itt azonban másként használták, és a NIRSPEC nevű nagyfelbontású, infravörös spektrográf. Utóbbi a 3,5 mikrométeres hullámhossz környékén vizsgálódik, ami azért érdekes, mert bár ez a tartomány sok fontos kémiai „ujjlenyomatot” tartalmaz, mostanáig nem nagyon elemezték, mert az égbolt eleve nagyon fényes ebben a tartományban, így a részletek többnyire elvesznek a zajban.

Galéria megnyitása

Az adaptív optikával kombinálva azonban a spektrográffal sikerült új információkat kideríteni a bolygóról, és az alkalmazott módszerrel egy napon talán életre alkalmas bolygókat is lehet vizsgálni. „Ez pontosan az a fajta a technológia, amelyet a jövőben a Földhöz hasonló bolygók esetében az élet nyomainak kutatása során használni akarunk. És bár az ehhez szükséges szintet még nem értük el, szépen haladunk előre” – mondta el Dimitri Mawet, a Captech és a NASA JPL kutatója, a vizsgálat egyik résztvevője.

Mawet és kollégái nagyon nagy reményeket fűznek ezen célokkal kapcsolatban a Keck Obszervatórium következőként üzembe álló műszeréhez, az adaptív optikát és spektroszkópiát együttesen alkalmazó, a NIRSPEC-nél is részletgazdagabb információkat gyűjteni képes KPIC-hez, amely a HR 8799c-nél jelentősen kisebb, és csillagukhoz jóval közelebb keringő bolygók atmoszferikus elemzésére is alkalmas lesz.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap