A külvilágtól a feltételezések szerint nagyjából 15 millió éve elzárt Vosztok-tó a Föld legszélsőségesebb vidékeinek egyike. Ahogy arról már többször írtunk, a tavaly egy orosz kutatócsoport átfúrta a tavat borító, közel négy kilométer vastagságú jeget, majd idén januárban felhozták a furatba beáramló tó vizének fagyott mintáit, annak reményében, hogy első kézből tanulmányozhatják a különleges élőhely feltételezett ökoszisztémáját. Ezekkel a mintákkal kapcsolatban egyelőre nagyon keveset tudni, az előzetes elemzés során egy furcsa, ismeretlen baktériumfaj nyomaira akadtak rá a kutatók, a részletesebb beszámolók azonban még váratnak magukra. A napokban megjelent azonban egy tanulmány, amely a tó fölött található jégből a kilencvenes években felhozott minták genetikai analízisének eredményeit ismerteti. Az jégmintákat begyűjtő amerikai kutatócsoport elemzése szerint a Vosztok-tó élővilága meglepően sokszínű, és akár halakat is tartalmazhat.
A tó fölötti jégrétegre alulról időről időre ráfagy a tó vizének egy része, így a jég rétegeiben elviekben megtalálhatók a vízi élővilág nyomai. Magát a tavat úgy kell elképzelnünk, mint egy rendkívül hideg, sötét, magas nyomásnak kitett élőhelyet. A vízről korábban azt feltételezték, hogy olyan magas koncentrációban tartalmaz oxigént, hogy az toxikus hatású, így nem tartalmazhat életet, mind az orosz, mind pedig a kilencvenes években végrehajtott amerikai fúrások cáfolni látszanak azonban ezt a feltevést.
A két évtizede felhozott jégmintákban Scott Rogers ohiói kutató és munkatársai összesen 3507 génszekvenciára akadtak rá, amelyek közül 1623 szakasz ismert organizmusokban is megtalálható. Az ilyen módon párosított DNS-szakaszok 94 százaléka baktériumokhoz tartozik, a maradék viszont jóval összetettebb organizmusok − gombák, rákok, illetve puhatestűek − genomtöredékének tűnik. Az azonosított baktériumok egy része ráadásul olyan fajok tagja, amelyek képviselői jellemzően nagyobb állatok, például halak testében élnek.
Mindezen adatok egy minden várakozást felülmúló, komplex ökoszisztéma képét villantják fel a szemünk előtt. A szakértők azonban óvatosságra intenek az eredményekkel kapcsolatban. Ahogy többen is megjegyezték, a furatmintákat annak idején éghajlatkutatási célokból gyűjtötték be, így a fúrófej sterilizálása korántsem volt olyan alapos, mint például az orosz fúrás során, ahol élet után kutattak, így kifejezetten figyeltek a külső kontamináció elkerülésére. Ilyen körülmények között viszont könnyen megeshet, hogy a DNS-töredékek a fúrófejről vagy a felsőbb rétegekből kerültek a jégmintákba. A felfedezés megerősítéséhez tehát nagy szükség lenne az orosz minták elemzésének eredményeire, amelyre az ígéretek szerint már csak pár hónapot kell várni.
