Üstökösökön érkezhettek az első aminosavak

Egy most közzétett kutatásnak eredményei alátámasztják azt az elképzelést, miszerint évmilliárdokkal ezelőtt üstökösök „hátán” érkezhettek a Földre az élet legfontosabb építőelemei. 

Üstökösökön érkezhettek az első aminosavak

Az Amerikai Kémiai Társaság ülésén a BAER Intézet és az Ames Kutatóközpont munkatársai egy olyan kutatás eredményeit mutatták be, amely alátámasztja azt az elképzelést, miszerint több milliárd évvel ezelőtt üstökösök „hátán” érkezhettek a Földre az élet legfontosabb építőelemei. Jennifer G. Blank, a kutatás vezetője elmondta, hogy laboratóriumi kísérletek és számítógépes szimulációk révén igyekeztek modellezni azokat a körülményeket, amelyek az üstökösök belsejében fennállhattak, amikor az égbolt vándorai 40 ezer km/órás sebességgel beléptek bolygónk légkörébe, majd becsapódtak a felszínbe. A kutatás egy szélesebb körű tudományos erőfeszítés része, amelynek célja annak megfejtése, hogyan jelenhettek meg az aminosavak és az első élőlények egyéb alkotóelemei egy olyan kopár és kietlen bolygón, amilyen évmilliárdokkal ezelőtt a Föld volt.

„Kutatásunk alapján az élet építőkövei igenis egyben maradhattak egy ilyen esemény során, a becsapódás ereje és az egyéb heves körülmények ellenére is” ‒ mondja Blank. Az üstökösök egyébként a lehető legideálisabb jelöltek a kémiai evolúcióhoz szükséges hozzávalók „leszállítására”, folytatja a kutató. „Azért tartjuk az üstökösök általi szállítást a legvalószínűbbnek, mert ilyen módon egy csomagban érkezhetett minden, ami az élethez kell ‒ aminosavak, víz és energia.”

Az üstökösök fagyott gázokból, vízből, jégből és sziklából összeálló objektumok, amelyeket a csillagászok gyakran csak „koszos hógolyókként” emlegetnek. Átmérőjük a 15 kilométert is meghaladhatja. Többségük olyan pályán kering a Nap körül, amely jóval kívül esik a legtávolabbi bolygókon is. Időről időre egy-egy üstökös elhagyja az Oort-felhőnek nevezett régiót, és a Nap felé kezd száguldani. Ahogy egyre közelebb kerül a Naphoz, egyre látványosabb lesz.

Több milliárd évvel ezelőtt számos üstökös és aszteroida találta el a Földet, erről az eseménysorozatról a Hold kráterei tanúskodnak. A tudomány jelen állása szerint az élet első nyomai 3,8 milliárd évvel ezelőtt jelentek meg bolygónkon, amely időpont az úgynevezett késői nagy bombázás időszakának végére esik. Ez utóbbi a bolygófejlődést lezáró kataklizma, melynek során a korábbi nyugodtabb időszak után számos nagy méretű meteorit, kisbolygó és üstökös csapódott a Naprendszer égitestjeinek felszínébe. A késői nagy bombázás után a nagy becsapódások száma visszaesett, azóta alig történt ilyen esemény. Ez előtt az időszak előtt a Föld még túl forró volt bármiféle élethez. A legkorábbi fosszíliákat 3,5 milliárd évvel ezelőttre datálják. Hogyan tudott ilyen „gyorsan” megjelenni az élet, amikor a feltételezések szerint alig állt rendelkezésre víz, az aminosavak jelenlétére pedig gyakorlatilag semmi jel nem utal?

Korábbi NASA-kutatások már kétséget kizáróan bizonyították, hogy az aminosavak előfordulnak az üstökösök anyagában, így a kutatók azt vizsgálták meg, hogy a vegyületek képesek-e egyáltalán túlélni egy ilyen utazást és „landolást”, és funkcióképesek maradni.

A laborkísérletek során a Föld légkörén való áthaladáskor fellépő magas hőmérsékletet és egyéb heves körülményeket szimulálták oly módon, hogy aminosavakkal, vízzel és egyéb anyagokkal töltött kapszulákat lőttek ki szuperszonikus sebességgel egy gáz meghajtású lőfegyverből. Az aminosavak nem hullottak darabjaikra a becsapódáskor, hanem éppen ellenkezőleg: peptidkötéseket kezdtek kialakítani egymással, amely az első lépés a fehérjeépítés felé. A becsapódáskor jelentkező nagy nyomás ellensúlyozta a heves hőmérsékletet, és energiát biztosított a kötések kialakításához. A kutatók számítógépes szimulációkat is lefuttattak az üstökösökre ható körülmények vizsgálatára, hasonlóan pozitív eredményekkel. Blank elképzelése szerint az élet csírái több hullámban érhették el a Földet a késői nagy bombázás üstökösei, aszteroidái és meteoritjai segítségével.

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward