Űrállomás helyett Nemzetközi Holdfalu?

A 2020-as években forgalmas hellyé válhat a Hold, hiszen a legnagyobb űrügynökségek csaknem mindegyike az égitest emberi meghódítására készül.

Űrállomás helyett Nemzetközi Holdfalu?

1. oldal

Új korszak kezdődik űrkutatásban, ahogy egyre határozottabb tervek öltenek testet a Mars és más mélyűri célpontok emberi felfedezésére. Ezekkel a célokkal szorosan összekapcsolódik a hozzánk legközelebbi égitestre, a Holdra való visszatérés is, hiszen égi kísérőnk kiváló terep lehet a legújabb technológiák tesztelésére, illetve az égitest az elképzelések szerint kilövőhelyként szolgálhatna a távolabbra vezető űrküldetésekhez is.

Az Európai Űrügynökség (ESA) azonban a jelek szerint jóval többet akar a Hold puszta meglátogatásánál. Egy nemrég véget ért holland konferencián a szakértők egyenesen egy holdbéli falu, a Moon Village terveivel álltak elő, amelynek épületeit helyben, a holdi talaj anyagát felhasználva, 3D nyomtatással hoznák létre. A holdbázis terveivel az európai szakértők nincsenek egyedül, hiszen a következő két évtized során Oroszország és Japán is állandó, emberi életre alkalmas telephelyet szeretne létrehozni égi kísérőnkön, amely kétségtelenül rendkívül fontos stratégiai jelentőséggel bírhat, ami az űr felfedezésének jövőjét illeti.

Míg a NASA-t saját bevallása szerint jelenleg sokkal jobban érdekli a Mars, mint a Hold, azok a nemzetek, amelyek fejlett űriparral rendelkeznek, de az amerikaiakkal ellentétben emberi asztronautáik még nem jártak égi kísérőnkön, a Holdban látják az első és legfontosabb célpontot. Kísérőnk ennek megfelelően nagyon forgalmas hellyé válhat a 2020-as évektől, hiszen néhány éven belül Kína, Japán, India, Oroszország és az ESA is embert szeretne juttatni a Holdra.

A holdraszállás mellett az említett űrügynökségek robotikus missziókkal is készülnek, amelyek előkészítik majd a terepet a Hold állandó lakói számára. A 28 ország több mint 200 kutatójának részvételével Hollandiában megrendezett Hold 2020‒2030 konferencia célja annak demonstrálása volt, hogy a Hold emberi felfedezése egy nemzetközi összefogás keretében lehet a leghatékonyabban megvalósítható, mondta Markus Landgraf, a rendezők egyike, az ESA űrépítésze.

Az ESA már jelenleg is aktív részese az alacsony Föld körüli pályán túlra mutató küldetések előremozdításának, hiszen európai kutatók tervei alapján épül a NASA új személyszállító űrhajója, az Orion szervizmodulja. A tervezett holdbázis azonban ennél is „nemzetközibb” lenne, hiszen az űrügynökség vezetője, Jan Wörner egyenesen a Nemzetközi Űrállomás (ISS) utódjaként képzeli el a holdfalut.

Az ambiciózus tervezet egyik legérdekesebb vonása, hogy az ténylegesen holdi erőforrásokra épül. Míg az elmúlt időszakban rengeteget lehetett hallani arról, hogy milyen értékes kincseket rejteget égi kísérőnk, ezek tényleges kiaknázására még nem történt konkrét kísérlet. A Foster + Partners nevű építészeti cég, amely több éve működik együtt az ESA-val, azonban pontosan ezt szeretné megvalósítani. 2013-ban a cég kutatói demonstrálták, hogy lehetséges regolitból építkezni, hiszen szimulált holdi talajból, amelyet egy olasz vulkán bazaltjából hoztak létre, egy másfél tonnás, lyukacsos szerkezetű tömböt nyomtattak ki.

A holdbázis tervezésekor a szakértők a Föld szélsőséges éghajlatú területein bevált ötletekre alapoznak, így a holdfalu várhatóan egy sokkupolás épületegyüttes lesz, amelyet kívülről vastagon regolit borít majd, hogy megvédje a bent tartózkodókat a kozmikus sugárzástól és a mikrometeoritoktól. A két évvel ezelőtti kísérlet során a kutatók egy D-Shape nyomtatóval dolgoztak, amely akár hat méteres elemek létrehozására is alkalmas. (A nyomtatót kölcsönző brit Monolit munkatársai elsősorban szobrokat, illetve mesterséges korallszirteket hoznak létre a rendszerrel, hogy ezek révén óvják meg a tengerpartokat a hullámok eróziós hatásaitól.)

A regolitnyomtatáshoz először is magnézium-oxiddal keverték össze a nyersanyagot, majd ezt egy kötőanyag befecskendezésével sziklakeménységűvé változtatták. A kísérlet idején a nyomtató egy óra alatt két méter vastagságú regolitréteget épített fel, de a fejlesztők szerint a következő változat ugyanennyi idő alatt már 3,5 méteres elemek létrehozására is alkalmas lesz, így egy-egy épület egyetlen hét alatt is elkészülhet.

2. oldal

A kísérlet során azt is vizsgálták, hogy a vákuum hogyan befolyásolja a nyomtatást. Mivel a kötőanyag folyékony, légüres térben nem lehet egyszerűen a nyomtatás alatt álló felület tetejére fecskendezni, mivel onnan gyorsan elforrna, de a szakértők rájöttek, hogy ha a fúvókát benyomják a legfelső regolitréteg alá, elég csepp marad meg annak anyagában ahhoz, hogy megszilárdítsa azt. Így sikerült is választ kapni az egyik legfontosabb kérdésre, mégpedig hogy a jelenlegi technológia működőképes lehet-e a Holdon.

A kísérlet másik fontos hozadéka az volt, hogy a szakértők rátaláltak egy minden eddiginél olcsóbb szimulált regolit forrásra. A Hold porához hasonló anyaggal kísérletezni szándékozók számára korábban erre specializálódott cégek állították elő a regolitot, kilogrammonként árulva az anyagot, ez azonban ebben az esetben nem jelentett megoldást, mivel több tonna nyersanyagra volt szükség a nyomtatáshoz. Szerencsére azonban kiderült, hogy az egyik közép-itáliai vulkán olyan bazaltos kőzeteket tartalmaz, amelyek 99,8 százalékban azonosnak tűnnek a Hold talajával.

Az elképzelések szerint a kísérlet során létrehozott, lyukacsos belső szerkezetű elemekből kupolás épületeket állítanak össze a holdi építkezés javát végző robotok, majd ezen kupolák belsejében kapnak helyet azok a felfújható, nyomásszabályozott lakóegységek, amelyekben az égi kísérőnkön tartózkodó emberek meghúzódhatnak. A védőkupola csontszerű, szivacsos szerkezete egyszerre erős és könnyű, kinyomtatása ráadásul sokkal kevesebb anyagot igényel, mintha tömör elemekkel kellene dolgozni.

A bázist a Hold déli pólusának közelében tervezik létrehozni, ahol csaknem állandóan süt a Nap, így egyrészt biztosított az energiaellátás, a hőingás mérsékelt, és nincs is túlságosan hideg. A területet egy európai-orosz tervezésű landolóegység révén szeretnék felderíteni a 2020-as évek elején a szakértők. A bázisépítés megkezdése előtt persze még számos technikai kihívással meg kell küzdeniük a szakértőknek. A vákuum mellett ugyanis egy nyitott rendszerű nyomtató esetében az alacsony gravitáció is problémákat jelent, illetve gondokat okozhat a szálló por is. És akkor még csak a nyomtató működéséhez szükséges körülmények némelyikét vettük sorra, az emberi lakók túlélése szempontjából fontos megoldásokról pedig szó sem esett.

Mindent egybevetve azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy nagyon érik az első lakott holdbázis megépítése. A technikai feltételek nagyrészt adottak a cél megvalósításához, ambiciózus tervekben pedig szintén nincs hiány. Paul Spudis, a houstoni Lunar and Planetary Institute munkatársa szerint három út is lehetséges, ami az első holdbázis megépítését illeti. Egyrészt elképzelhető, hogy egyetlen nemzet valósítja meg saját tervét az Egyesült Államok Apollo-küldetéseihez hasonló módon. Könnyen lehetséges, hogy Kína ezt az utat választja.

A másik opciót egy nemzetközi összefogás jelentené, amely hasonlóan a Nemzetközi Űrállomás működtetéséhez európai, japán, indiai és orosz részvétellel folyhat le. Ezzel együtt azonban az amerikaiakat sem lehet teljesen kiírni a képletből, hiszen az Egyesült Államok űriparában már messze nem a NASA az egyetlen meghatározó tényező.

Attól, hogy a NASA-nak nincsenek holdbéli tervei, még könnyen elképzelhető, hogy harmadik opcióként a feltörő magáncégek is érdekeltté válnak a Holdon való megtelepedésben. A következő évek Holdra irányuló küldetéseiben való amerikai részvétel egyúttal jelentősen függhet az idei elnökválasztás végeredményétől is, így akár arra is lehet esély, hogy végül a NASA is bekapcsolódik az égi kísérőnkön való letelepedést célzó nemzetközi tervek megvalósításába.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward