A rákgyógyítás legújabb vonulatát az immunterápiák jelentik, amelyek során a beteg saját immunsejtjeit módosítják a kutatók, és ezeket a szervezetbe visszajuttatva célzottan vetik be a tumorsejtek ellen. Az újdonság kapcsán azonban problematikus, hogy nem elég, hogy azt minden betegre külön kell kialakítani, az eredményül kapott sejtek ráadásul csak néhány ráktípus esetében hatásosak, a szilárd tumorok esetében pedig, amelyek a rákbetegségek javát teszik ki, gyakorlatilag használhatatlanok.
A cardiffi kutatók új felfedezése azonban megváltoztathatja mindezt: az általuk azonosított citotoxikus T-sejtek ugyanis egy olyan receptorral (TCR) rendelkeznek, amely révén felismerik és elpusztítják az emberi tumorsejtek túlnyomó részét. Az új TCR erre úgy képes, hogy egy, a rákos sejtek jelentős részének sejtmembránján kifejeződő molekulát ismer fel. Ez a molekula számos egészséges testi sejten is jelen van, a receptor azonban meglepő módon képes különbséget tenni a tumorsejtek és az egészséges sejtek között, és csak az előbbieket támadja meg.
Ami még érdekesebb, az új TCR által felismert molekularészlet nincs jelen olyan sok variációban az emberi populációban, mint az immunterápiák többségében használt, úgynevezett HLA antigének. Vagyis az most felfedezett T-sejtek nemcsak sokkal több ráktípus ellen bevethetők, mint a korábbi hasonló terápiák, de ezeket nem is kell az adott betegre szabni. Ez pedig valódi, közel univerzális rákterápiával kecsegtet, amelyet a majdnem mindenkinél rögtön be lehet majd vetni a diagnózist követően anélkül, hogy ki kéne várni, amíg saját sejtjeiből létrehozzák a személyre szabott terápiát.
A különleges T-sejtek laborban tenyésztett sejteken tesztelve gond nélkül elbántak a tüdő, a bőr, a vér, a belek, az emlők, a csont, a prosztata, a petefészek és a méhnyak daganatos sejtjeivel is. Az újfajta immunterápiát aztán élő egereken is kipróbálták, és az hasonló eredményeket hozott, mint a több országban már elfogadott, a beteg saját sejtjeiből kialakított CAR-T terápia hasonló állati modellekben.
Egy másik vizsgálat keretében végül azt is igazolták a szakértők, hogy miután a melanomás betegek saját T-sejtjeit úgy módosították, hogy azok rendelkezzenek az új TCR-receptorral, az immunsejtek nemcsak a betegek saját tumorsejtjeivel számoltak le laborkörülmények között, de más melanomás betegek tumorsejtjeit is sikeresen támadták meg, függetlenül azok HLA-típusától. A felfedezés tehát valóban azzal kecsegtet, hogy általa egy csaknem mindenkinél és minden ráktípus esetén bevethető terápia dolgozható ki, amiben a rákkutatók nem is mertek reménykedni.
A folytatásban a kutatók először is azt igyekeznek meghatározni, hogy milyen módon tesz különbséget az új TCR az egészséges sejtek és a tumorsejtek között. Előzetes feltevésük ezzel kapcsolatban az, hogy a T-sejt valószínűleg a sejtek megváltozott anyagcseréjét, illetve ennek a sejtmembránon kifejeződő termékeit érzékelheti a rákos sejtek esetében.
Közben pedig a szakértők folytatják a biztonsági teszteket is, és ha minden a tervek szerint alakul, az első emberi klinikai vizsgálatokra még idén sor kerülhet. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a legnagyobb kihívás annak igazolása lesz, hogy a kérdéses T-sejtek valóban nem támadják meg az egészséges szöveteket. Ha azonban ezt sikerül bizonyítani, és a terápia valóban olyan hatékonynak bizonyul, mint amivel a laborkísérletek alapján kecsegtet, a módszer teljesen átformálhatja a rákbetegségek gyógyítását.
