Újabb kisbolygóról derülhet ki, hogy gyűrűi vannak

Sokáig úgy tűnt, hogy gyűrűrendszerük csak a gázóriásoknak lehet, két éven belül azonban két olyan aszteroidára is ráakadtak, amelynek a jelek szerint gyűrűi vannak.

Újabb kisbolygóról derülhet ki, hogy gyűrűi vannak

Bár a Naprendszer gyűrűkkel rendelkező égitestjei közül kétségkívül az Szaturnusz gyűrűrendszere a legfeltűnőbb és a leglátványosabb, akad néhány más bolygó is, amely körül gyűrűk találhatók. Porból és gázból álló gyűrűk ölelik körül a Jupitert, az Uránuszt és a Neptunuszt is, illetve gyűrűrendszerevan a 10199 Chariklo katalógusjelű kisbolygónak, és mint nemrég kiderült, talán a 2060 Chiron nevű aszteroidának is. Ez utóbbi két égitest a kentaur típusú objektumok közé tartozik, amelyek olyan, üstökös és kisbolygó jegyeket egyszerre hordozó égitestek (hibrid természetük után kapták nevüket is), amelyek pályája nagyrészt a Jupiter és a Neptunusz közé esik.

A legelsőként felfedezett kentaur éppen a Chiron volt 1977-ben, amely teljes átlagos kisbolygóként viselkedik, amíg a Nap közelébe nem ér, ekkor azonban apró kómát fejleszt a felszínéről elpárolgó jégből, így üstökösként is számon tartják. A Chiron felfedezése óta nagy érdeklődésre tart számot, ugyanis a szakértők többször is észleltek rajta szokatlan jelenségeket, holott a kentaurokról sokáig úgy tartották, hogy ezek a Naptól távol gyakorlatilag teljesen inaktívak. Az 1980-as években például furcsa felfényléseket észleltek a csillagászok az égitesten, 1993−1994 folyamán pedig az MIT akkori professzora, James Elliot anyagkilövellésekre utaló nyomokat vett észre a Chiron felszínén.

A mostani felfedezést tevő kutatócsoportban több tagja is egykor Elliot csapatának része volt. A szakértők 2011 novemberében két nagyméretű földi távcsővel figyelték meg a Chiron és egy fényes csillag együttállását (okkultáció), vagyis azt a folyamatot, amikor a kisbolygó áthalad a távoli objektum előtt. Mindezt azért tették, mert a kitakart égitest fényességében bekövetkező változásokból érdekes következtetéseket lehet levonni az átvonuló kisbolygó alakjára vonatkozóan. A kutatócsoport tagjai tehát belekezdtek az adatok hosszadalmas elemzésébe, és a vizsgálat során valami egészen furcsát fedeztek fel.

A fényességváltozások alapján felvázolt képen a Chiron két oldalán egy-egy folt tűnt fel, amelyek csak részben takarták ki a csillag fényét, vagyis anyaguk valószínűleg nem túlságosan sűrű. A foltok 300 kilométerre helyezkedtek el az égitest tömör részének középpontjától, és egyikük 3, a másik 7 kilométer szélesnek mutatkozott. Az alakzatok nagyon hasonlítottak azokra, amelyeket Elliot annak idején egy másik okkultáció alkalmával megfigyelt.

Az új információk alapján két dolog képzelhető el a szakértők szerint: a Chiron két oldalán, egymással pontosan szemben egy-egy anyagkilövellés helyezkedik el, vagy pedig a kisbolygó gyűrűkkel rendelkezik. Utóbbi eset a gyűrűk anyaga származhat a Chiron keletkezésének idejéből, de az is lehet, hogy egy másik égitest törmelékét fogta be a kentaur gravitációja.

Az adatokat közben egy másik kutatócsoport is megvizsgálta, és ők úgy vélik, hogy a két teória közül a gyűrűrendszer létezése tűnik valószínűbbnek. Ahhoz azonban, hogy biztosan el lehessen dönteni, mi folyik a Chiron környékén, újabb együttállásokat kellene megfigyelni, lehetőleg olyan módon, hogy a Föld több pontjáról egyszerre történnek az észlelések, így fel lehetne térképezni a gyűrűk geometriáját is, mondják a kutatók.

Az sem világos, hogy amennyiben valóban egy gyűrűrendszerről van szó, az a Chiron állandó kísérője, vagy csak egy átmenetileg létező jellegzetesség. A Chariklo gyűrűinek felfedezése előtt az volt az általános vélemény, hogy a kisebb égitesteknek nem lehetnek gyűrűik, mivel nincs elég gravitációjuk azok megtartásához. A jelek azonban arra utalnak, hogy a gyűrűrendszerek sokkal gyakoribbak lehetnek, mint az a szakértők gondolták.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward