A májusi első ilyen startot követően november 11-én sor került a SpaceX második tömeges műholdfellövésére is: a cég ezúttal is 60 űreszközt juttatott alacsony Föld körüli pályára. A kilövésben részt vevő Falcon–9 hordozórakéta első fokozat ezzel a küldetéssel együtt immár negyedszer repült, és ismét sikeresen landolt az Atlanti-óceánon várakozó drónhajóra.

A Starlink-konstelláció célja, hogy a Föld szinte minden pontján szélessávú lefedettséget biztosítson az internetezni vágyóknak. Az alapkonstelláció 400 műholdból áll majd, ezeket összesen hét további kilövés során tervezik feljuttatni (ebből kettő már meg is történt), hogy az így készen álló alaphálózattal már valamiféle korlátozott szolgáltatást is elindítsanak, a globális szolgáltatás eléréséhez azonban összesen 24 hasonló rakományra lesz szükség. A teljes tervezett konstelláció 12 ezer műholdat számlál majd, amelyek három burokban veszik körül a Földet (340, 550 és 1150 kilométeres magasságokban). Ez a hálózat a következő évtized során készülhet el, utána pedig akár 42 ezer műholdasra is bővülhet.

Galéria megnyitása

Ez a menetrend persze változhat, például azért, mert az elsőként felbocsátott műholdak közül már csak 55 van pályán, és a második adat Starlink-űreszközön több módosítást is végrehajtottak a szakértők az előző műholdakhoz képest, amelyek úgy tűnik, hogy még egyszerűsített változatok voltak. Az új műholdak már a Ka- és a Ku-sávban is sugároznak majd, illetve úgy lettek kialakítva, hogy gyorsan elégjenek a légkörben pályafutásuk befejeztével.

A SpaceX ezzel kívánja megelőzni a Föld körüli pályán keringő űrszemét felhalmozódását, azokra az aggályokra ugyanakkor egyelőre nem reagáltak, hogy az általuk jelentősen megnövelni tervezett Föld körüli forgalom milyen veszélyeket tartogat, illetve hogy ilyen mennyiségű műhold felkerülése milyen hatással lehet a felszíni csillagászati észlelésekre.

Galéria megnyitása

Ahogy ezzel már többször foglalkoztunk, a SpaceX nem az egyetlen cég, amely az űrből szeretne netet sugározni a Föld minden pontjára: az Amazon és a OneWeb hasonló konstellációk kiépítését tervezi. Jelenleg nagyjából 1900 működő műhold kering a Föld körül, amiből 120 a Starlink-hálózathoz tartozik. A SpaceX a következő években tehát egyedül több mint 500 százalékkal akarja megnövelni odafent a forgalmat, amiből komoly problémák adódhatnak. És bár a második sikeres kilövéssel a cég kétségkívül lépéselőnybe került versenytársaihoz képest, jelenleg nem úgy tűnik, hogy akár az Amazon, akár a OneWeb letenne nagyszabású terveiről.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

3 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
pdx006
pdx006
2019. nov. 17. 19:17
#2

A csillagászok aggódnak, hogy égbolt emiatt már soha nem lesz olyan, mint azelőtt.

Szefmester
Szefmester
2019. nov. 13. 14:16
#1

Elmebeteg ötlet. Akkor már inkább valami magasan mocorgó léghajó motorokkal ellátva...

BiroAndras
BiroAndras
2019. nov. 13. 14:54

@Szefmester

Az nem működne több okból sem. Például azért, mert nagy magasságokban nagyon erős szelek fújnak, esély sem lenne a léghajók irányítására. Aztán problémát okozhatnának a légi közlekedének is. Még ha magasabbra mennek a polgári repülőknél, akkor is ott vannak a katonai gépek, amik biztosan nem örülnének nekik. Az űrben a műholdak fix pályán vannak és elég megbízhatóan ott is maradnak, egy léghajó viszont könnyen elsodródhat, és a magassága is könnyen változhat, ezért sokkal komolyabb problémát okozna. Aztán a teljes lefedettséghez kisbb magasságban sokkal több léghajó kéne. Ha 300km helyett 30km-en repülnek, akkor 100x több kellene, vagyis minimum 1,2 millió. Problémás lenne köztük a kommunikáció is, mivel a légkör zavarja a lézerfényt, a rádió meg szóba sem jöhet a szükséges sávszélesség és több más probléma miatt. És ez csak ami így kapásból eszembe jut. Voltak ilyen tervek, okkal nem valósultak meg.

Egyébként nem értem mi bajod a műholdakkal. A mennyiségen kívül semmi szokatlan nincs bennük. És a 42 ezer műhold is csak azért tűnik soknak, mert nem ilyen számokhoz vagy szokva. Valójában olyan ritkán vannak, hogy Magyarország területére 7,7 darab műhold jutna, ami nem nevezhető jelentős forgalomnak. Ha vakon lövöldöznének fel rakétákat, akkor is elhanyagolható lenne az esélye egy ütközésnek, kb. száz millió az egyhez az esélye, hogy 100m-en belül megközelítik egymást. És nyílván nem vakon indítják a rakétákat és a műholdak is tudnak pályát módosítani szükség esetén.

Az már jobb kérdés, hogy a csillagászokkal mi lesz. Erre két megoldás is van. Az egyik az, hogy a műholdak nem vernek vissza sok napfényt, és így nem zavarjáka megfigyeléseket. Elvileg ezt is csinálják, bár az első adag műholdnál nem sikerült jól. Nyílván a hőszabályozás miatt nem lehet simán csak feketére festeni a műholdakat. A másik lehetséges megoldás, ami eddíg még nem merült fel, az az, hogy a drasztikusan csökkenő fellövési költségek mellett egyszerűen fel lehetnek küldeni pár tucat űrtávcsövet jóval a műholdak fölé, vagy akár Nap körüli pályára. A Starship jelenleg becsült költsége kilövésenként 2 millió dollár, és 100-150 tonna terhet tud felvinni. Ez nevetségesen olcsó még a SpaceX jelenlegi rakétáihoz képest is. Így egy utast durván másfél millió forintért tudna felvinni egy űrállomásra. És a mai technológiákkal maga a távcső is sokkal olcsóbb lehetne, mint mondjuk a Hubble.

Vissza az oldal tetejére