Újabb exobolygót rejthet a β Pictoris rendszere

A 63 fényévnyire található, alig 20 millió éves csillagot a valaha észlelt legfiatalabb protoplanetáris korongok egyike veszi körül, így a rendszer kiváló terep a bolygórendszerek keletkezésének tanulmányozására.

Újabb exobolygót rejthet a β Pictoris rendszere

A világ legnagyobb rádiótávcsövével, a chilei ALMA-val vizsgálódó csillagászok óriási szénmonoxid-gázcsomóra akadtak a β Pictoris nevű, 63 fényévnyire található csillag szomszédságában. A mindössze 20 millió éves csillagot a valaha észlelt legfiatalabb protoplanetáris korongok egyike veszi körül, így a rendszer kiváló terep a bolygórendszerek keletkezésének tanulmányozására. A rendszer rendelkezik egy ismert bolygóval is, a β Pictoris b katalógusjelű planéta jóval nagyobb a Jupiternél, és csillaga közvetlen közelében kering.

A hasonlóan ifjú rendszerekben a csillagot körülvevő gáz- és porkorongban keringő objektumok még nem álltak be stabil pályára, folyamatos ütközéseik nyomán pedig állandóan újabb por-, jég- és gázrészecskék kerülnek a felhőbe. Az ALMA felvételeit elemezve azonban különös dologra lettek figyelmesek a szakértők: a csillagot egy széles szénmonoxid-gyűrű veszi körül, amelyben azonban közel sem egyenletes a gáz eloszlása. A szén-monoxid túlnyomó része látszólag egy, a csillagtól 13 milliárd kilométerre található csomóban összpontosul. A gáz teljes mennyisége meghaladja a 200 billiárd tonnát, ami azért meglepő, mert az ultraibolya sugárzás alig 100 év alatt képes lenne lebontani egy ekkora felhőt.

Feltéve tehát, hogy nem éppen egyetlen gigantikus ütközés közvetlen utóhatásait látjuk, hanem egy többé-kevésbé állandó állapotot, valami nagyon furcsa dolog folyik a β Pictoris körül: a szén-monoxid olyan ütemben táplálja a gázcsomót, hogy a csillag fénye nem képes megbirkózni vele. A kutatócsoport számításai szerint ilyen mértékű gázutánpótlás csak üstökösök nagyarányú pusztulásával magyarázható. Konkrétan minden ötödik percben meg kell semmisülnie egy méretesebb üstökösnek ahhoz, hogy a gázcsomó ne veszítsen tömegéből. Ilyen gyakori ütközések pedig csakis akkor lehetségesek, ha a kérdéses üstökösrajban rendkívül sűrűn helyezkednek el az égitestek.

Mivel a rendszerre majdnem pontosan oldalról látunk rá, az eddigi adatok alapján nem lehet eldönteni, hogy a szén-monoxid egy vagy két csomóban gyűlik-e össze. A szakértők szerint azonban a két csomós modell jóval valószínűbbnek látszik. Saját rendszerünkben a Jupiter gravitációja több ezer aszteroidát rendezett két nagyobb csoportba: az egyik a bolygó előtt, az L4 Lagrange-pont körül csoportosul (a trójai csoport), a másik pedig mögötte, az L5 pont körül halad (a görög csoport), ahogy a gázóriás a Nap körül kering.

A szakértők feltevései szerint a két szénmonoxid-gázcsomót tápláló üstökösrajok ezekhez az aszteroidákhoz hasonló módon osztoznak egy egyelőre láthatatlan bolygóval pályáján. A feltételezett égitest nagyjából akkora lehet, mint a Szaturnusz. Amennyiben kiderülne, hogy mégiscsak egyetlen gázcsomóról van szó, a kutatók úgy vélik, hogy az két kőzetbolygó ütközése során keletkezhetett. Ebben az esetben a feltevések szerint félmillió éve történt esemény eredményeként létrejövő üstökösrajon belüli ütközések felelnének a szén-monoxid pótlásáért.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward