Új szalagot fedeztek fel az emberi térdben

Új szalagot fedeztek fel az emberi térdben

A Leuveni Egyetemi Kórház sebészei elsőként igazolták egy korábban ismeretlen ízületi szalag létezését a térdben. A felfedezésnek köszönhetően a szakértők reményei szerint a jövőben sikeresebben lehetnek kezelhetők az elülső keresztszalag (ACL) szakadásával orvoshoz forduló páciensek.

A térdízület belsejében található keresztszalagok fontos szerepet játszanak a térd stabilizálásában, mivel megakadályozzák, hogy a combcsont előre- vagy hátracsússzon a sípcsont felületén. Ez a fajta terhelés különösen jelentős a gyakori kitámasztást igénylő labdás sportok, illetve síelés közben, így rengeteg profi és amatőr labdarúgó, kézilabdás, kosaras és síelő szenved keresztszalagszakadást karrierje során. A szalagok sérülése, szakadása esetén aztán az ízfelszínek nem megfelelő érintkezése miatt sérülhetnek az porcok, túlterhelődhet, károsodhat az ízületi tok, és persze a maradék szalagokra is nagyobb terhelés esik. A keresztszalagok pótlását évtizedek óta sikeresen végzik a szakértők, a különféle jobbnál jobb műtéti módszerek ellenére azonban a páciensek egy része a tökéletesen végrehajtott műtét után is instabilitást tapasztal a térdében.

Steven Claes és Johan Bellemans ortopédsebészek négy éve kutatják, hogy mi lehet ennek az oka. Kiindulópontjuk egy 1879-ben megjelent cikk volt, amelyben egy francia sebész arról értekezett, hogy a térd elülső részén további, ismeretlen szalagok lehetnek a már azonosítottakon kívül. A jóslat igaznak bizonyult: a belga sebészek 41 holttestet vizsgáltak meg, és közülük 40 térdében valóban találtak egy, az anatómia atlaszokban mindeddig nem szerepelő szalagot. Az anterolaterális szalagnak (ALL) elnevezett képződmény a térdízület külső oldali részén található, és a laterális oldalszalag (LCL) előtt húzódik. Ez utóbbival gyakorlatilag egy helyen ered a combcsonton (epicondylus lateralis), ám a szárkapocscsont fején az oldalszalagnál előrébb és magasabban tapad.

A kutatók azt is kiderítették, hogy az elülső keresztszalag súlyosabb sérüléseinél nagyon gyakran ez a szalag is károsodik, így véleményük szerint a kezeletlenül maradó anterolaterális szalag állhat a műtét után is megmaradó instabilitás hátterében. Claes és Bellemans jelenleg olyan műtéti technikák kidolgozásán dolgoznak, amelyek révén ennek a szalagnak a sérülései is kijavíthatók lehetnek.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward