Új réteget fedeztek fel a szaruhártyában

A felfedezés a tudósok szerint nagyban javíthatja a cornea-átültetések eredményességét, és egyes kórképek kezelésének hatékonyságát. 

Új réteget fedeztek fel a szaruhártyában

Úgy tűnik, hogy nem csak a körülöttünk lévő világ, de saját szervezetünk is bőven tartogat meglepetéseket a kutatók számára, még olyan helyeken is, amelyek a szó szoros értelmében „szem előtt” vannak: a Nottinghami Egyetem szakértői a szaruhártya (cornea) egy újabb, eddig ismeretlen rétegére bukkantak rá. A felfedezés a tudósok szerint nagyban javíthatja a cornea-átültetések eredményességét, és egyes kórképek kezelésének hatékonyságát.

Az új réteget annak felfedezőjéről, Harminder Dua profeszorról Dua-rétegnek nevezték el. Ahogy a szakértő fogalmazott, igazi, tankönyvek átírását igénylő felfedezésről van szó, amelynek ismeretében jóval biztonságosabbá, hatékonyabbá és egyszerűbbé válhatnak a szemet érintő kezelések és műtétek. Számos olyan kórkép létezik, amely már az előzetes vizsgálatok alapján is kapcsolatba hozható ezen új réteg sérülésével vagy hiányával.

Az emberi szaruhártya egy külső, átlátszó védőburkot képez a szem körül, és védelmi funkcióján túl fontos szerepet játszik abban is, hogy a beérkező fény nagyjából az ideghártyára vetüljön, így a szemlencsének már csak a finombeállításokat kell elvégeznie. A szaruhártyáról a mostani felfedezésig úgy hittük, hogy öt rétegből áll: ezek kívülről befelé haladva az epithelium (hámszövet), a Bowman-hártya, amely elsődlegesen az epitheliumot védi és erősíti, a szaruhártya-stróma, amely a cornea legnagyobb részét alkotja, és annak stabilitásáért és formájáért felel, a Descemet-membrán, amely alátámasztja az endotheliumot, illetve az endothelium, amelynek sejtjei segítenek fenntartani a cornea ideális víztartalmát.

Az újonnan felfedezett réteg a szaruhártya-stróma és a Descemet-membrán között húzódik, és bár mindössze 15 mikrométer vastagságú, olyan szívós és erős, hogy a normál légköri nyomás másfél-kétszeresét is képes sérülés nélkül elviselni. A Dua-rétegre úgy akadtak rá, hogy kutatási célra adományozott szemeken kísérleteztek a szaruhártyával. Ennek során apró levegőbuborékokat fecskendeztek a rétegek közé, hogy elválasszák azokat egymástól. A szeparált rétegeket aztán elektronmikroszkóppal vizsgálták meg közelebbről.

A Dua-réteg tulajdonságainak és elhelyezkedésének fontos szerepe lehet például olyan esetekben, amikor nem az egész szaruhártyát, hanem csak annak felső rétegeit kell átültetéssel pótolni, például valamilyen sérülés esetén. Az erős réteg mentén jóval egyszerűbbé válhat a sérült részek leválasztása a cornea maradékának megsértése nélkül. A felfedezés másik fontos hozadéka, hogy a kutatók egyre inkább úgy vélik, a szem egy gyakori degeneratív betegsége, a keratokónusz egyik súlyos mellékhatása közvetlenül köthető a Dua-réteg sérüléséhez köthető. A keratokónusz során a cornea egy része elvékonyodik és kúpszerűen kiemelkedik a szemfelszín normális görbületéből, jelentősen torzítva a látást. A deformálódás súlyos esetben a Dua-réteg megrepedéséhez vezethet, és a kutatók szerint ennek következtében szivárog be a csarnokvíz a szaruhártya területére (cornealis hydrops) további deformációt és a látás elhomályosodását okozva.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward