Új holdja lehet a Szaturnusznak

Könnyen lehet, hogy tavaly áprilisban egy új hold születését kapta lencsevégre a Cassini űrszonda, amely különös anomáliákat észlelt az óriásbolygó A gyűrűjének külső peremén.

Új holdja lehet a Szaturnusznak

Könnyen lehet, hogy tavaly áprilisban egy új hold születését kapta lencsevégre a Cassini űrszonda szűklátószögű kamerája. A Szaturnusz rendszerét vizsgáló űreszköz megfigyelési adataiból talán arra is fény derülhet, hogyan keletkezett az óriásbolygó többi kísérője, illetve hogy nagyobb léptékekben hogyan zajlott a Naprendszer bolygóinak formálódása.

A Cassini 2013. április 15-én készítette azokat a felvételeket, amelyeken kisebb-nagyobb szabálytalanságok tűnnek fel a Szaturnusz A gyűrűjének külső peremén. (Ez utóbbi a legkülső a bolygó nagy és fényes gyűrűi közül.) Az észlelt anomáliák legnagyobbika 20 százalékkal fényesebb környezeténél, 1200 kilométer hosszú és 10 kilométer széles. A szakértők ezen túl a gyűrű általában szinte teljesen sima peremén különös, hullámszerű kiemelkedéseket vettek észre. A kutatók úgy vélik, hogy mind a környezeténél fényesebb ív, mind a kiemelkedések egy közeli, egyelőre láthatatlan objektum gravitációs hatásairól tanúskodnak.

„Eddig még soha nem tapasztaltunk hasonlót” – mondja Carl Murray vezető kutató. „Könnyen lehet, hogy egy égitest formálódásának vagyunk szemtanúi, és az objektum éppen kilép a gyűrűből, hogy immár önálló holdként, egy új pályán folytassa létezését.” A Murray anyósa után a Peggy becenévre keresztelt potenciális égitest egyelőre túlságosan apró ahhoz, hogy a rendelkezésre álló műszerekkel észlelhető legyen. A szakértők becslései szerint legfeljebb egy kilométer átmérőjű lehet.

A Szaturnusz holdjainak mérete az eddigi vizsgálatok alapján erősen függ attól, hogy ezek milyen távolságra helyezkednek el az óriásbolygótól. A távolabbi kísérők általában jóval méretesebbek, mint a közelebbi pályákon keringők. A gázóriás holdjainak többsége elsődlegesen jégből áll, ahogy a gyűrűrendszer is. A szakértők ennek alapján nem tartják kizártnak, hogy a jeges kísérők a gyűrűk anyagából álltak össze, majd egyre kijjebb vándoroltak, még több anyagot szedve magukra. Fejlődésük során aztán más hasonló objektumokkal is összetalálkoztak, és anyaguk összeolvadhatott.

„Egy aprócska hold születésének tényleges megfigyelése példátlan sikert jelentene” – mondja Linda Spilker, a Cassini-projekt munkatársa. Az űrszonda legközelebb 2016 vége felé jár az A gyűrű peremének közelében, így ekkor nyílhat lehetőség az esetleges új égitest közelebbi vizsgálatára. Az eseményeket még izgalmasabbá teszi az a tény, hogy a szakértők véleménye szerint a Szaturnusz gyűrűiben napjainkban már túlságosan kevés az anyag újabb holdak „legyártásához”, így lehetséges, hogy a Peggy az utolsó lehetőséget jelenti egy ilyen folyamat megfigyelésére.

„Széles körben elfogadott az a feltevés, miszerint a Szaturnusz egykor jóval méretesebb gyűrűrendszerrel rendelkezett" – mondja Murray. „Ahogy aztán a megkezdődött a holdak keletkezése, ezek lassan megcsapolták a gyűrűk anyagát, csökkentve azok kiterjedését és tömegét. A legkorábban keletkezett holdak lettek a legnagyobbak, és ezek távolodtak el a legjobban az anyabolygótól.”

A Szaturnusz a jelenlegi adatok alapján 62 ismert holddal rendelkezik, ebbe azonban nincsenek beleszámítva azok az aprócska „holdcsírák”, amelyek a gyűrűkben bukdácsolnak. Ami a Peggyt illeti, a kutatók szerint esélyes, hogy belőle sem lesz teljes jogú hold, hanem vagy megmarad jelenlegi kezdetleges állapotában, vagy pedig szétesik.

A Cassini 2011. április 25-én készített felvételén a bal oldali sötét tömeg a Szaturnusz, mögötte részben elfedve a Dione látható, az előtérben, az űrszondához legközelebb a Rhea tűnik fel, tőle jobbra a távolban pedig az Enceladus látszik

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward