Új fehérjefunkciót fedeztek fel

Az Rqc2 nevű protein képes arra, hogy az mRNS szerepét átvéve specifikus amonisavakat kapcsoljon az épülőben lévő fehérjékhez.

Új fehérjefunkciót fedeztek fel

Bármelyik biológia tankönyvet kinyitva azt találjuk, hogy a DNS tartalmazza a fehérjék gyártásához szükséges információkat. A Utahi Egyetem szakértői azonban egy ettől eltérő proteinépítési módszerről számolnak be nemrégiben megjelent tanulmányukban: Peter Shen és kollégái felfedezték, hogy egyes esetekben a gének által meghatározott tervek és mRNS nélkül is tovább épülhetnek a fehérjék. Az aminosavak a kutatók által megfigyelt folyamat során egy másik fehérje utasításainak engedelmeskedve kapcsolódtak a félkész szekvenciához.

A sejt úgy működik, mint egy jól irányított gyár: a riboszómák a genetikai kód által meghatározott sorrendben illesztik egymáshoz az aminosavakat, létrehozva az élethez szükséges különféle fehérjéket. Ha valami hiba csúszik a folyamatba, a riboszóma leáll, a helyszínre érkező „minőségellenőrök” pedig felmérik a károkat. Ha a hiba javíthatatlannak bizonyul, a riboszóma szétszerelődik, a terveket félreteszik, a félig elkészült protein pedig lebomlik és visszakerül a nyersanyagok közé, ahonnan elemei idővel újra felhasználásra kerülnek.

A kép alján látható, csontszínnel jelölt Rqc2 megköti a fehérjeszintézis helyére aminosavakat szállító tRNS-t (kék és zöldeskék), és ezáltal új elemeket kapcsol riboszómához (fehér) rögzített félkész fehérjéhez (zöld)

A mostani felfedezésa minőségellenőr csapat egyik tagjához, a Rqc2 nevű fehérjéhez kapcsolódik. Mielőtt a befejezetlenül maradt protein leválna a riboszómáról, az Rqc2 utasítására kétfajta aminosav, alanin és treonin kapcsolódik a szekvencia végéhez, véletlenszerű sorrendben. Olyan, mintha a gyártósor a parancsok megszűnése után is tovább működne, és még néhány, nagyon specifikus elemet csapna hozzá a félkész termékhez.

„Jelen esetben egy fehérje játssza azt a szerepet, amelyet normál körülmények közt az mRNS tölt be” – mondja Adam Frost, a kutatás egyik résztvevője. Egy olyan fehérjefunkcióról van szó, amelyről mindeddig sejtésünk sem volt, folytatja a kutató.

Egyelőre nem tudni, hogy az aminosav-szekvencia végére kerülő alanin-treonin láncnak mi a szerepe. Elképzelhető, hogy ez jelzi a sejt más egységei számára, hogy a proteint le kell bontani, de az is lehet, hogy a riboszóma működőképességét teszteli ilyen módon az irányítást a saját kezébe kaparintó fehérje. Egyes bizonyítékok arra utalnak, hogy az olyan neurodegeneratív betegségek során, mint az Alzheimer-kór, az ALS vagy a Huntington-kór, a félresikerült fehérjék bontásával, illetve a riboszómák működésével kapcsolatban is problémák lépnek fel. A felfedezés fényében könnyen elképzelhető, hogy ezek hátterében az Rqc2 fehérje elégtelen működése áll, ami új irányt mutathat a jelenleg még gyógyíthatatlan betegségek kezelésében.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward