További ragadozókat csalogat magához a sérült korallsügér

Az állat egy kémiai anyag kiválasztásával éri el ezt, mivel miközben a vadászok rajta marakodnak, a zsákmánynak lehetősége nyílhat a szökésre.

További ragadozókat csalogat magához a sérült korallsügér

Érdekes stratégiát használa ragadozók kijátszására a Nagy Korallzátony egyik lakója, a sárga korallsügér (Pomacentrus moluccensis). Amikor fenyegetve érzi magát, a hal bőre egy kémiai anyagot választ ki, amely azt jelzi, hogy megtámadták az egyedet. Az üzenet azonban nem a többi korallsügérnek szól, hanem a ragadozóknak, amelyekből még többet vonz a környékre.

Számos vízi állatra jellemző, hogy ha megsérülnek, valamilyen vegyi jelet bocsátanak ki. A korallok, a tengerisünök, az édesvízi rákok, a szúnyoglárvák, az ebihalak, a pisztrángok, az aranyhalak és a lazacok mind ezt teszik. A közelben úszkáló „hallgatózók” számára ezek a jelek fontos információkkal szolgálhatnak a rájuk leselkedő veszélyekről, felmerülhet azonban a kérdés, hogy a sérült organizmusnak milyen haszna származik a jelzésből.

Az egyik ezzel kapcsolatos elképzelés, hogy a kémiai jelet nem is jelzésnek szánja az állat, hanem egy fertőtlenítő hatású szerről van szó, amely segíthet tisztán tartani a sebet, ha az élőlény megússza a támadást. Oona Lönnstedt, az Uppsalai Egyetem és Mark McCormick, a James Cook Egyetem kutatója azonban egy másik lehetséges magyarázatot talált a jelenségre. Véleményük szerint igen valószínű, hogy az említett állatok esetében a sérüléskor kibocsátott anyag célja, hogy további ragadozókat vonzzon oda, amelyek versenyre kelhetnek az állatot elsőként megtámadó egyeddel. Amíg pedig a vadászok a zsákmányon marakodnak, az okos áldozatnak lehetősége nyílhat a szökésre.

Lönnstedt korábban laborkísérletek révén igazolta, hogy a korallszirtek egyik közepes méretű ragadozóját, nagy kékcsíkos íjhalat (Pseudobalistes fuscus) erősen vonzza a sérült sárga korallsügérek illata, most pedig azt is megmutatta, hogy ez természetes körülmények között is megfigyelhető. A szakértő először korallsügér illatú csalikat hozott létre úgy, hogy a halak bőrének darabjait tengervízzel teli zsákokban áztatta, majd az ilyen módon szagosított vizet műanyag csövekbe helyezte, ezeket pedig az íjhalak területén rejtette el. A ragadozók hamar rátaláltak a csövekre, amelyek más ragadozókat is magukhoz vonzottak, többek közt tőkehalakat, korallpisztrángokat és még néhány cápát is. És amikor a különböző ragadozók találkoztak, gyakran harcba kezdtek egymással.

A szakértők azt is igazolták, hogy a vadászok egymásra uszítása életmentő lehet az áldozat számára. Ha az íjhalat és a sárga korallsügért egy víztartályba eresztik, a ragadozó gyakorlatilag minden esetben megtalálja és megöli áldozatát. Ha viszont egy második ragadozót is beengednek a tartályba, az még az íjhal szájából is megpróbálja kilopni a korallsügért. Hogy leszámoljon a zavaró tényezővel, az íjhal ilyenkor gyakran elengedi zsákmányát, amely így menedéket kereshet a korallzátony üregeiben. Ha két ragadozó van jelen a tartályban, a korallsügér az esetek 40 százalékában megmenekül.

A kísérletek együttesen kielégítően bizonyítják, hogy a sárga korallsügér valóban más ragadozók magához vonzásával igyekszik menteni a bőrét, amihez hasonló stratégiát eddig senkinek sem sikerült felfedeznie az élővilágban. A módszer kockázatos, de határozottan megéri alkalmazni. A szakértők úgy vélik, hogy valószínűleg egy széles körben elterjedt metódusról van szó, amelyet nem csak a halak használnak. Számos állat ad ki például éles, magas hangokat, ha megsérül, és ezek a kiáltások az eddigi vizsgálatok alapján nem a vadász megriasztására, és nem is a fajtársak figyelmeztetésére szolgálnak. Az viszont lehetséges, hogy ezek az állatok más ragadozókat próbálnak magukhoz irányítani, hogy így javítsanak kilátásnak tűnő túlélési esélyeiken.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward