Több száz gén aktiválódik az állatokban a halál beállta után

Amerikai kutatók zebradániók és egerek tetemeit vizsgálva figyeltek fel arra, hogy azok sejtjeiben egyes gének a halál után intenzív munkába kezdenek.

Több száz gén aktiválódik az állatokban a halál beállta után

Állatkísérletek alapján úgy tűnik, hogy a szervezet egyes génjei a halál beálltát követően akár 48 órán keresztül is aktívak lehetnek. A Washington Egyetem kutatói zebradániókban és egerekben vizsgálták, hogyan alakul a fehérjeszintézisben kulcsszerepet játszó mRNS-ek mennyisége az állatok halála után, és úgy találták, hogy bizonyos gének nemcsak hogy folytatják működésüket, de aktívabbakká is válnak. Ha a felfedezés az emberi szervezetre is igaznak bizonyul, nagy jelentősége lehet a szervátültetési protokollok, illetve a halál idejének pontos megállapítása szempontjából is.

Peter Noble és Alex Pozhitkov négy napon keresztül rendszeresen vizsgálták az mRNS-ek szintjét az állatokból vett szövetmintákban azok elpusztulása után, és az eredményeket összevetették a halál beálltakor mért értékekkel. Ahogy az várható volt, a teljes mRNS-mennyiség egyre csökkent a vizsgált időszakban, 548 zebradánió gén és 515 egér gén aktivitása azonban legalább egyszer ideiglenesen megnőtt a halál bekövetkezte után. Ez azt is jelenti, hogy a sejtek ekkor még működőképesek voltak és elég energia állt bennük rendelkezésre a gének kifejeződéséhez.

Noble elmondása szerint a gének között olyanok is akadtak, amelyek többször is „felpörögtek” és egyáltalán nem úgy viselkedtek, ahogy a bomló, kaotikus működésű DNS szokott. Különösen érdekes továbbá, hogy az észlelt gének egy része közvetlenül a halál beállta után aktiválódott. Ez utóbbiak nagyon eltérő funkciókat hordoznak. Akadnak köztük például a magzati fejlődés során kifejeződő, a születéssel működésüket beszüntető DNS-szakaszok, és a rákkal összefüggésbe hozott gének is.

A szakértők korábbi vizsgálatok alapján úgy sejtik, hogy hasonló génaktivitási folyamatok az emberre is jellemzők lehetnek. A szívizom összehúzódásáért és a sebgyógyulásért felelős génekről például már régebben igazolták, hogy ezek több mint 12 órával a halál után is aktívak tudnak maradni.

A daganatos megbetegedésekkel kapcsolatba hozható gének aktiválódása azért lehet fontos felfedezés, mert ennek ismeretében talán könnyebb lesz megakadályozni, hogy a szervátültetésen átesett betegekben rák alakuljon ki. Az új májat kapott páciensekben jelenleg sokkal gyakrabban formálódnak daganatok, mint hogyha nem kaptak volna másik szervet a betegek. Korábban a szakértők úgy sejtették, hogy ennek hátterében az kilökődés megelőzésére beadott immunszupresszor szerek állhatnak, de Noble szerint könnyen lehetséges, hogy a beültetett, korábban időlegesen halott szervben aktiválódó gének is felelősek lehetnek a jelenségért.

Az egyelőre rejtély, hogy ezek a gének milyen okból aktiválódnak. A szakértők szerint elképzelhető, hogy az újra kifejeződő DNS-szakaszok fontos szerepet játszanak egy esetleges újraélesztés és az ezt követő gyógyulás során. Vagyis lehetséges, hogy a felfedezett aktivitási mintázat egy utolsó erőfeszítés a sejtek részéről annak érdekében, hogy ha esetleg sikerül újraindítani a szívet, a szervezet készen álljon a folytatásra, amihez nagyon lényeges, hogy a halál utáni órákban ne romoljon le a szövetek állapota.

A felfedezés másik közvetlen hasznosítója az igazságügyi orvostan lehet, hiszen a génaktivitás alakulásának ismeretében akár percre pontosan megállapítható lehet a halál időpontja. Ehhez persze először igazolni kell, hogy ilyen aktivitás az emberi halottakra is jellemző, majd fel kell deríteni ennek jellegzetességeit. A kutatás ugyanakkor fontos kérdéseket vethet fel a halál definíciójával kapcsolatban is, amelynek beálltát normális esetben a szív-, az agyműködés és a légzés hiánya esetén állapítják meg. Ha azonban a sejtek és bennük bizonyos gének még 48 óra elteltével is működnek, ez átformálhatja azt is, hogy kit tekintünk élőnek és kit halottnak, mondja Noble.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward