Szupernóvanyomok az óceán mélyén

Egy német kutatócsoport egy 2,2 millió éve bekövetkezett szupernóva-robbanás nyomait mutatta ki az óceáni üledékben megőrződött vaskedvelő baktériumok fosszíliáiból.

Szupernóvanyomok az óceán mélyén

A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói első pillantásra meglepő helyen keresik egy 2,2 millió éve bekövetkezett szupernóva-robbanás nyomait: az óceán mélyén. Az üledékben ugyanis többek közt vaskedvelő baktériumok fosszilis maradványai is megtalálhatók, és egy hasonló kozmikus esemény legkorábbi jelei pontosan egyes vasizotópok jelenlétével mutathatók ki.

1999-ben egy német és osztrák szakértőkből álló kutatócsoport a vas 60-as tömegszámú izotópját mutatta ki egy Csendes-óceán fenekéről származó mintában. Ez az izotóp jelenlegi ismereteink szerint nem keletkezhetett a Földön, így a kutatók további vizsgálatok után arra következtettek, hogy egy közeli szupernóva robbanása során kerülhetett bolygónkra.

Shawn Bishop és kollégái legújabb kutatásukban arra voltak kíváncsiak, hogy máshol is ki tudják-e mutatni ezen esemény nyomait. A leglogikusabb választás egy olyan baktériumfaj képviselőinek felkutatása volt, amelyek összegyűjtik a környezetükben található vasat, és 100 nanométer átmérőjű magnetit kristályokat hoznak létre belőle. Ezeket aztán iránytűként használják az oxigéndúsabb vizek felkutatása során. A Magnetospirillum magneticum az óceánmélyi üledékben él, így Bishopék kutatatásuk első szakaszában olyan mintákat gyűjtöttek be a Csendes-óceán mélyéről, amelyek 1,7-3,3 millió évvel ezelőtti fosszíliákat őriznek. A mintákban aztán tömegspektrométeres vizsgálatokkal igyekeztek kimutatni a vas-60 nyomait.

[link href="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/cb/Cassiopeia_A_Spitzer_Crop.jpg" target="_blank"]

Egy jóval később keletkezett szupernóva-maradvány: a Cassiopeia−A 11 ezer fényévnyire található, és robbanásának első fényei 330 éve érték el a Földet[/link]

A keresett izotóp szintje nagyon alacsonynak bizonyult az üledékminták többségében, egy esetben azonban jelentős kiugrást tapasztaltak a szakértők, mégpedig a 2,2 millió évvel ezelőttről származó rétegben. A kutatók szerint a legvalószínűbb magyarázat a vas-60 mennyiségének hirtelen megnövekedésére egy szupernóva robbanása lehet. Abban egyelőre senki sem biztos, hogy melyik csillag érhetett el fejlődésének ezen pontjára akkoriban, de korábbi kutatások alapján a „tettest” feltehetően a Skorpió-Kentaur asszociációnak nevezett vidéken kell keresni, a 424 fényévnyire található laza csillaghalmazban ugyanis az elmúlt 11 millió évben legalább húsz szupernóva-robbanás történt.

Az első eredményeket további minták begyűjtésével és vizsgálatával szeretnék igazolni a kutatók, remélve, hogy a Csendes-óceán más területein is ráakadnak a kozmikus katasztrófa emlékeire.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward