Az újonnan detektált égitest, amely a második legközelebbi ismert exobolygó, 3,2-szer annyit nyom, mint a Föld, és 233 földi nap alatt kerüli meg központi csillagát, egy vörös törpét. A bolygót egy spanyol kutatócsoport fedezte fel, akik a Red Dots nevű projekt eredményeit elemezve kifejezetten közeli planéták után kutattak kozmikus szomszédságunkban.
Barnard csillagának bolygója pedig nagyon ígéretes felfedezésnek tűnik. A vörös törpe a legközelebbi magányos csillag a Naphoz, hiszen a 4,2 fényévre található Alfa Centauri rendszerét három csillag alkotja, amelyek egyike valószínűleg egy bolygóval (Proxima b) is rendelkezik.
Barnard csillaga körül a bolygó jelenlétét radiális sebességméréssel mutatták ki, vagyis a csillag mozgásában a bolygó gravitációs hatás miatt fellépő apró imbolygásból igazolták a planéta létezését. A kutatócsoport 20 év 700 észlelése nyomán tudta detektálni a bolygót, ami jól demonstrálja, hogy még közeli rendszerek esetében is mennyire bonyolult ezzel a metódussal exobolygókat felfedezni.
A rendszer központi csillaga hetedakkora, mint saját csillagunk, és a Nap energiájának mindössze 2 százalékát sugározza ki. Ebből adódóan a bolygó Földnél is szűkebb pályája ellenére messze kívül esik csillaga élhető zónáján. Az égitest felszíni hőmérséklete a jelenlegi adatok alapján (amelyek például egy esetleges légkör jelenlétét nem veszik figyelembe) mínusz 170 °C körüli lehet, így még komoly üvegházhatás esetén is nagyon kicsi az esély arra, hogy folyékony víz legyen a felszínén.
Egyelőre teljesen biztosan azt sem lehet állítani, hogy a bolygó létezik, hiszen ehhez egy másik távcsővel is meg kellene erősíteni jelenlétét. Ami nem lesz egyszerű feladat, mivel – amennyire tudjuk – a bolygó a Föld felől nézve nem vonul át csillaga előtt, így a fedési módszer nem jöhet szóba megfigyelésekor. A Hubble és a James Webb űrtávcsövek azonban a következő években az optikai tartományban is megvizsgálhatják a rendszert, és remélhetőleg sikerül elcsípniük a bolygót is.
Vagy talán valami még érdekesebbre akadnak rá megfigyelés közben. Elvégre a mostani felfedezés is egy hibának köszönhető: az 1960-as években Peter van de Kamp holland csillagász két Jupiterhez hasonló méretű bolygót vált felfedezni Barnard csillaga körül. Később ugyan kiderült, hogy az állítólagos bolygók mérési hibák eredményei, de kétségkívül hozzájárultak ahhoz, hogy a rendszert alapos vizsgálatoknak vessék alá a szakértők. És ennek köszönhető, hogy a spanyol kutatóknak mostanra elég adat állt rendelkezésükre ahhoz, hogy tényleg (illetve nagyon nagy valószínűséggel) találjanak egy bolygót a csillag mellett.
A felfedezés egyben azt is sugallja, hogy kozmikus szomszédságunkban még sok meglepetés rejtőzhet. Barnard bolygójával együtt immár négy bolygórendszert ismerünk a Nap 10 fényéves körzetében, és 14-et csillagunk 15 fényéves körzetében.
