Szünetet tartanak a vitatott H5N1-kutatásban

A madárinfluenza-vírus különösen fertőzőképes változatán dolgozó tudósok január 20-án bejelentették, hogy engedve a közvélemény és a szakma nyomásának hatvan napra felfüggesztik a kutatást.

Szünetet tartanak a vitatott H5N1-kutatásban

A H5N1 jelű madárinfluenza-vírus különösen fertőzőképes változatán dolgozó tudóscsoportok tagjai január 20-án a Nature és a Science lapjain közzétett nyilatkozatukban bejelentették, hogy hatvan napra felfüggesztik a kutatást, számol be cikkében a Wired. A döntés a közvélemény körében terjedő félelmek és a tudományos közösség aggodalmai nyomán született, és attól függően, hogy honnan nézzük, hajtóereje lehetett a szélesebb körű megvitatás igényének őszinte felismerése, de az is elképzelhető, hogy jól irányzott propagandahúzásról van szó. Tulajdonképpen mindegy is melyik: a hatvan nap időt ad arra, hogy mindenki mély levegőt vegyen ‒ egyelőre maszk használata nélkül.

A problémák novemberben kezdődtek, amikor a ScienceInsider beszámolt arról, hogy egy holland és egy amerikai virológuscsoport létrehozta a H5N1 menyétről menyétre fertőző változatát. A menyéteket az emberi szervezethez való hasonlóságuk miatt használják a kutatásban, és bár nem tudni, hogy emberre is átterjedhet-e az állatokról a fertőzés, a kutatók ennek lehetőségét nem zárták ki.

A H5N1 nagyon káros hatással van az emberi szervezetre ‒ a halálozási arány 60‒80 százalék ‒, de kevéssé fertőző, a betegség elkapásához hosszú ideig kell fertőzött madarak vagy emberek közelségében tartózkodni. Fertőzőképességének növekedése okozza az egyik legnagyobb félelmet: egy esetleges járványt gyakorlatilag lehetetlen lenne megállítani, és milliók halnának meg. Mivel egyelőre nem tudni, hogy milyen mutációk segíthetik elő a fertőzőképesség fokozódását, a közvélemény szemében úgy tűnhet, hogy a kutatók sötétben játszanak egy olyan fegyverrel, amely bármikor elsülhet.

A tudósok ráadásul pontosan ezt a mutációt próbálják megtalálni, hogy a jövőben tisztában legyenek azzal, mire kell figyelni a természetes mutációknál, és egy korai figyelmeztető-rendszert dolgozhassanak ki arra az esetre, amikor a vírus már közel jár legfertőzőképesebb variánsához. A kutatásokról szóló tanulmányokat még nem publikálták az Egyesült Államok biológiai biztonsággal foglalkozó tudományos tanácsadó testülete kérésére (ahogy erről korábban már beszámoltunk), de már a kutatások puszta léte is közfelháborodást váltott ki.

Az esetleges bioterrorizmuson kívül a kritikusok ‒ köztük a téma számos tudományos szakértője ‒ a minták véletlen szabadba kerülésétől félnek a leginkább: számos véletlen fertőzés történt a legfejlettebb amerikai laborokban az elmúlt évtizedben, és az egyik globálisan elterjedt influenzatörzs (H1N1) állítólag egy orosz laborból származik, ahonnan a hetvenes években került ki gondatlanság miatt. A kutatás előnyeit is sokan vitatják, egyesek odáig mennek, hogy a laborkörülmények között kieszközölt mutációk nem feltétlenül szolgálnak információval a jövőbeli veszélyeket illetően.

A hatvan napos moratórium időszaka alkalmat adhat a kutatóknak, hogy enyhítsék a félelmeket. Nyilatkozatuk szerint szándékukban áll meggyőzően elmagyarázni, hogy miért éri meg a felmerülő kockázatokat a projekt. Erre egy nyílt nemzetközi fórumon szeretnének sort keríteni, ahol lehetőség lenne az érvek és ellenérvek megvitatására is.

A bejelentés vegyes reakciókat váltott ki. Michael Osterholm, az egyik érintett egyetem (Minnesotai Egyetem) fertőző betegségeket kutató központjának vezetője és az említett biológia biztonsági tanács tagja túl rövidnek tartja a hatvan napot valamit is érő irányelvek megalkotásához. Richard Ebright, a Rutgers Egyetem mikrobiológusa propagandahúzásnak és üres gesztusnak nevezte a nyilatkozatot.

Ahogy újabb információk derülnek ki a kutatásról, egyre inkább úgy tűnik, hogy a félelmek nem teljesen megalapozatlanok: a virológusok eredetileg azt hangsúlyozták, hogy a nemzetközi elírásoknak megfelelő legmagasabb szintű biztonsági eljárásokat alkalmazzák, de a legújabb jelentések hármas biztonsági szintről számolnak be. Ez alatta marad a más halálos vírusoknál ‒ Ebola, Marburg-vírus ‒ alkalmazott elővigyázatosságnak, holott ez utóbbiak kevésbé veszélyesek, mint a H5N1 emberről emberre terjedő változata lenne. A kutatás potenciális veszélyeiről egyébként semmiféle hivatalos megbeszélésnek nincs nyoma az érintett laborokban a novemberi nyilvánosságra kerülést megelőzően.

Stephen Morse, a Columbia epidemiológusa szerint ez az első, de nem az utolsó ilyen eset. „Remélem, hogy élünk a lehetőséggel és tisztázni tudjuk az esetleges félreértéseket, így legközelebb talán felkészültebbek leszünk, ha hasonló szituáció adódik.”

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward