Színváltó anyag tárja fel a csomók titkait

A matematikusok és a fizikusok évszázadok óta vizsgálják a csomók tulajdonságait. Egy új fejlesztés pedig végre minden eddiginél nagyobb segítséget nyújthat annak feltárásában, miért tartósabb egy-egy csomó a többinél.

Színváltó anyag tárja fel a csomók titkait

Mathias Kolle, az MIT kutatója kollégáival új módot dolgozott ki a csomókban fellépő erők vizualizációjára, amely segíthet megválaszolni néhány régóta fennálló kérdést a csomók működésével kapcsolatban.

A 20. század folyamán a szakértők elsősorban matematikai, topológiai modellek alapján próbálták leírni a csomókat, és megérteni ezek természetét. Az ilyen leírások során fontos jellemzőt jelent például, hogy a szálak milyen gyakran keresztezik egymást egy-egy csomóban. A csomóelmélet aztán más területekre is inspirálóan hatott, a biológusok például ennek alapján kezdték leírni a DNS és a fehérjék szerkezetét, és ebből adódó működését.

Galéria megnyitása

A modellek tesztelése azonban újra és újra problematikusnak bizonyult, és nem igazán sikerült választ találni az olyan kérdésekre, mint hogy milyen erővel kell meghúzni egy csomót, hogy tartson, vagy hogy egy-egy csomótípusnál meg részek kezdenek el megbomlani először, és milyen erők hatására. A csomók kapcsán a fő gond az, hogy nem lehet belelátni az anyagba, pedig számos dolog belül történik.

Kolle számára a fejlesztés alapötletét egy mexikói bogyó adta, amely a felszínén található, sejtekből álló struktúráknak köszönheti látványosan ragyogó kék színét. A szakértő műanyag szálak révén másolta le ezt az optikai trükköt, olyan módon alakítva ki az új anyagot, hogy az nemcsak egyféle színben ragyog, hanem ha a szálak megnyúlnak vagy meghajolnak, színt is vált. Vagyis a mikroszkopikus struktúrák deformálódását sárga, zöld és más árnyalatokkal jelzi az anyag, megjelenítve, hogy hol milyen erők hatnak benne.

Galéria megnyitása

A szakértők az anyagból készült madzagok révén az egy madzaggal létrehozott rögzítőcsomókon túl a két madzagot összekapcsoló toldócsomókkal is foglalkoztak, amelyek eddig többnyire kívül estek a csomóelmélet vizsgálódási terén. A kísérletekből kiderült, hogy az egyik legerősebb csomótípus az úgynevezett Zeppelin, amely látványos szimmetriával rendelkezik. Emellett több más, évezredek óta használt és jól bevált csomó tartósságának titkát és gyenge pontjait is sikerült felderíteni a módszerrel.

A kutatócsoport azt reméli, hogy az új módszerrel idővel újfajta rögzítési módok is kidolgozhatók lehetnek azon túl, hogy tovább vizsgálhatók a már ismert csomótípusok tulajdonságai, illetve előre jelezhető, hogy ezek hogyan fognak viselkedni az adott körülmények között.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap