Széttépi kicsiny szomszédját egy távoli óriásgalaxis

Bár az esemény közvetlen szomszédságunkban megszokottnak számít, a kisebbik rendszer halványsága miatt most először sikerült a Lokális Csoporton túl megfigyelni.

Széttépi kicsiny szomszédját egy távoli óriásgalaxis

A galaxisok egyesülései az univerzum legfontosabb eseményei közé tartoznak, hiszen az Ősrobbanás óta ezek az események kulcsszerepet játszanak abban, hogyan jönnek létre és fejlődnek a csillagrendszerek. Az összeolvadások tanulmányozása révén a csillagászok sok újat megtudhatnak arról, hogy mi zajlik a galaxisok belsejében, és ezzel együtt arról is, hogy mi folyik saját házunk táján, hiszen a Tejútrendszer szintén hajlamos bekebelezni az útjába kerülő kisebb rendszereket.

Nemrégiben két kutatócsoport egymástól függetlenül akadt rá egy folyamatban lévő összeolvadásra. A kérdéses csillagrendszerek 11 millió fényévnyire, a Szobrász csillagképben találhatók. A kettős nagyobbik tagja az NGC 253 katalógusjelű, óriási méretű spirálgalaxis, amely összeolvadóban van egy 20 ezer fényév átmérőjű, pár 10 millió naptömegű törpegalaxissal.

NGC 253

A törpegalaxis a szferoidáliscsillagrendszerek csoportjába tartozik, amelyek közös jellemzője, hogy gázt és port alig tartalmaznak, sötét anyagból viszont relatíve sok van bennük, csillagaik pedig nagy távolságokra helyezkednek el egymástól. Az első ilyen rendszert 1938-ban fedezték fel, és kezdetben a kutatók azt hitték, hogy nem is egy galaxisról van szó, hanem valaki rajta hagyta ujjlenyomatát a fotólemezen. A Tejútrendszert több tucat ilyen csillagrendszer veszi körül, ami arra utal, hogy jelenlétük megszokott, sőt, nagyon gyakori az univerzumban, ezek az objektumok azonban szerkezetükből adódóan olyan halványak, hogy a világegyetem távolabbi részein, közvetlen környezetünkön túl a legutóbbi időkig nem sikerült ilyeneket detektálni.

A szakértők egy ideje meg vannak győződve arról, hogy a szferoidális törpegalaxisok pontosan a szomszédos, náluk jóval nagyobb galaxisnak köszönhetik a létüket, mivel annak tömegvonzása alakítja ki ezeket. A feltevések szerint ezek a törpegalaxisok eredetileg spirál vagy szabálytalan alakúak lehettek, a szomszédos nagy galaxis azonban fejlődésük korai szakaszában elszippantotta gázkészleteiket, megakadályozva ezzel a további csillagkeletkezést, később pedig egyre távolabb rángatva egymástól a kisebbik rendszer csillagait is.

Az újonnan felfedezett törpegalaxis megerősíti ezen feltevéseket, hiszen alakja erősen elnyúlt, és hosszabbik tengelye pontosan a szomszédos óriásgalaxis irányába mutat. A jelek arra utalnak, hogy a páros nagyobbik tagja erősebben vonzza magához a törpegalaxis hozzá közelebb eső felét, mint a távolabbit, így lassan széttépia csillagrendszert, mondja Aaron Romanowsky, a San Jose-i Egyetem kutatója, aki kollégáival 18 és 30 centiméteres amatőr távcsövek segítségével azonosította a kisméretű csillagrendszert.

A csillagászok 1994-ben fedezték fel, hogy saját galaxisunk is éppen széttép egy törpegalaxist, amely a Nyilas csillagképben található. Ez azonban az első alkalom, hogy a Lokális Csoporton túl, a Tejútrendszertől távolabb detektáltakhasonló jelenséget. Ahogy Elisa Toloba, a Texasi Műszaki Egyetem kutatója elmondta, az újonnan felfedezett törpegalaxis sok tekintetben hasonlít a Nyilasban felleltre, és idővel mindkét rendszer csillagai beépülnek majd a nagyobbik galaxisba. Toloba és kollégái egy jóval nagyobb műszerrel, a 6,5 méteres chilei Magellan-teleszkóppal fedezték fel a távoli törpegalaxist.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward