Szénben gazdag aszteroidát találtak a Naprendszer peremén

A Kuiper-övben keringő, távoli égitest olyan összetevőkből áll, amelyek elsősorban a Belső-Naprendszerben gyakoriak.

Szénben gazdag aszteroidát találtak a Naprendszer peremén

A Naprendszer formálódásával kapcsolatos kurrens elméletek szerint a gázóriások, különösen a Jupiter, jelentős káoszt okoztak ifjúkorukban. A teóriák szerint ezek az égitestek a Naphoz sokkal közelebb keletkeztek, és amikor megkezdték kifelé vándorlásukat, összezavarták a kisebb égitestek pályáját, egyeseket ki is hajítva a rendszerből, de legalábbis a peremvidékre száműzve őket.

Ezt az elméletet erősíti meg a2004 EW95 katalógusjelűKuiper-objektum is, amely egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatai szerint meglepően gazdag szénben, ami nem jellemző a rendszerünket körülvevő, jeges égitestekben gazdag, Neptunuszon túli régióra. A 2004 EW95-öt a Hubble űrtávcső segítségével fedezték fel a csillagászok, amelyről fényvisszaverő képessége alapján kezdettől látszott, hogy kilóg környezetéből.

A társainál jóval fényesebb égitestet ezért az ESA chilei VLT távcsövével is megvizsgálták, hogy a visszavert fény spektruma alapján képet alkossanak annak vegyi összetételéről. A feladat így sem volt könnyű, hiszen a 300 kilométeres aszteroida 4 milliárd kilométerre van a Földtől, és bár környezetéhez képest fényesnek minősül, maga is meglehetősen sötét színű.

Galéria megnyitása

„Olyan volt, mintha egy feketeszén hegyet vizsgálnánk a még sötétebb ég háttere előtt” – mondja Thomas Puzia chilei csillagász, a felfedezésről beszámoló tanulmány egyik szerzője. A kutatók azonban végül több összetevőt is sikeresen azonosítottak az aszteroida anyagában, amelyről úgy tűnik, hogy döntően szénből, vasoxidokból és rétegszilikátokból áll.

Ez pedig azért rendkívül érdekes, mert bár mindezen anyagok bőségesen megtalálhatók a Belső-Naprendszerben, a Kuiper-öv égitestjein eddig nem találtak ilyeneket. A szakértők így joggal gondolják, hogy a 2004 EW95 minden bizonnyal a belső bolygók környékén keletkezhetett, talán a Mars és a Jupiter közötti Kisbolygóövben, mielőtt az óriásbolygók gravitációs hatásai nyomán kidobódott a Neptunuszon túlra.

Bár már korábban is voltak nyomai szokatlan Kuiper-objektumok létezésének, ennyire részletesen a gyanús égitestek egyikét sem írták le mostanáig, mondja Olivier Hainaut, az Európai Déli Obszervatórium munkatársa. Márpedig a szénben gazdag kisbolygó felfedezése a Kuiper-övben kulcsfontosságú bizonyíték a gázóriások keletkezés utáni vándorlására.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward